A felvidéki intézmények megújítása az anyaország és a felvidéki magyarság egymásra találásának, és az egyházainkkal való jó kapcsolattartásnak a hatalmas példája – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Csicseren (Cicarovce), ahol részt vett vasárnap a megújult Szent László katolikus templom átadásán.
A szlovák-ukrán határ közelében lévő, túlnyomó többségében magyarok által lakott település katolikus temploma – a tető és a külső homlokzat – felújításával 27 millió forint magyarországi támogatással két ütemben újult meg, a felújításnak a másfél évvel ezelőtt kezdődött második üteme nemrégiben fejeződött be.
Soltész Miklós az átadón rámutatott: az elmúlt másfél évtized során a Felvidéken a római- és a görögkatolikus, valamint a református és az evangélikus, illetve a zsidó felekezetek nagyságrendileg tízmilliárd forintos magyar támogatásban részesültek, amelynek jó része ezeknek a felekezeteknek a templomainak a felújítására, illetve néhány esetben újak építésére szolgált. Az elmúlt évek során ezeknek a támogatásoknak a segítségével több, mint kétszáz templom és imaház újult meg.
Fontos szerepe volt az óvodák, bölcsődék és más nevelési-oktatási intézmények felújítását és újak építését célzó támogatási programnak is, amelynek keretében ugyancsak több, mint kétszáz ilyen intézményt sikerült felújítani, bővíteni vagy újként megépíteni. „Mindezek nagy mértékben hozzájárultak az ezeken a településeken élő felvidéki magyarság segítéséhez, családalapítás és gyermeknevelés terén is” – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.
Hozzáfűzte, mindezek a támogatások a magyarság megmaradását szolgálják, konkrétan pedig három célt követnek, a hitben és a kereszténységben való megmaradást, a magyarság megatartását, valamint azt is, hogy mindenütt, ahol ezek a felújítások, építkezések megvalósultak szolgálták a magyar-szlovák együttélést is szolgálják, amire óriási szükség van ezekben az időkben.
Az aktuális helyzetre utalva Soltész Miklós közölte, a település csak tíz kilométerre van az ukrán határtól és így az egy évszázada történtek tükrében azt lehet mondani, hogy szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a határok meghúzásakor a település nem Ukrajnához került, mert akkor most az ott élők óriási mértékben ki lenne szolgáltatva annak a nagyhatalmi politikai játszmának, ami most a határ túlsó oldalán történik.
„Ez egy óriási figyelmeztetés, részint a háború óriási fájdalmaira és szenvedéseire, részint pedig arra, hogy nekünk magyaroknak és szlovákoknak mindenképpen össze kell fogni, hitben, kereszténységben és történelmi-kulturális hagyományaink alapján is, mert a békesség mindennél többet ér” – jelentette ki az államtikár.
