A szakképzésben május-június hónapban több mint 64 ezer diák tett szakmai vizsgát, bizonyítva felkészültségét és elhivatottságát választott mestersége iránt. 2025-ben fontos állomásához érkezett a megújult szakképzési rendszer, ugyanis a májusi-júniusi vizsgaidőszakban vizsgáztak először az öt éves technikus képzés első diákjai a 13. évfolyam sikeres befejezését követően - írták. Kitértek arra, hogy

a technikusok közül legtöbben a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmát választották, de több mint kétezren vizsgáztak informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus, szoftverfejlesztő és -tesztelő, gépjármű-mechatronikai technikus, logisztikai technikus szakmákból is.

A szakképző iskolai vizsgázók száma alapján a legnépszerűbb szakma a idén is a villanyszerelő volt, de a rangsor élén helyet kapott a kereskedelmi értékesítő, a szakács és a hegesztő is. Emellett sokan választották a szociális ápoló és gondozó, a cukrász és a festő, mázoló, tapétázó szakmát is.

A tanulók a szakmai vizsga egy részét már teljesen interaktívan, elektronikus formában teljesítették. Az interaktív vizsga számítógépen végezhető teszt jellegű feladatsorokat jelent, így fokozatos bevezetésével a vizsgák papírmentessé, a kiértékelések pedig gyorsabbá váltak.

A vizsgaidőszakra mind az intézmények, mind a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal rendszere megfelelően felkészült volt: rendelkezésre állt elegendő számú eszköz, és mindenhol biztosított volt a megfelelő sávszélességű internetkapcsolat.

Idézték a felsőoktatásért, szak-és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárt, aki kiemelte: a szakképzésben a digitális kultúra fejlesztése és az informatikai eszközök rutinszerű használata a legtöbb szakma esetében már elvárás. Ennek megfelelően

a rendszer felkészült a legmodernebb digitális kihívásokra, legyen szó akár az oktatásról, akár a vizsgáztatásról.

Varga-Bajusz Veronika szerint az új rendszer technikai és szakmai szempontból is sikeresen vizsgázott: az interaktív számonkérés esetében mindössze egy százalékos volt a sikertelenségi arány, míg összességében a szakképzésben négy százalékra tehető a sikertelen vizsgák aránya.

Az a tény, hogy idén a sikertelen interaktív vizsgák aránya mindössze egy százalék volt, jól mutatja, hogy egyre felkészültebb, jobb képességű diákok érkeznek a szakképzésbe, ezt a 9. évfolyamos kompetenciamérések eredményei is rendszeresen alátámasztják

- hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Hozzáfűzte, a vizsgák lebonyolításához szükség volt az intézményvezetők, az oktatók és a vizsgabizottságok körültekintő, támogató munkájára.