Rétvári Bence kitért arra, hogy a szakrendelési időpontfoglaló rendszer digitalizálása fontos volt abból a szempontból is, mert hiába emelkedik a százezer lakosra jutó orvosok száma, az emberek mégis azt érzik, hogy nehezen jutnak be egy-egy orvoshoz.

A digitális egészségügyi rendszerek javítanak a szervezettségen és a kihasználtságon és eloszlatják a terhelést

– mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: ezek a rendszerek naprakészek, és a nap bármely szakában megnézhetők az abban tárolt egészségügyi adatok.

A JIR és az EgészségAblak rugalmasságot hozott, áttörte a területi ellátási kötelezettség gátját, valamint az emberek tudatosabbak lettek azáltal, hogy maguk is láthatják a leleteiket, gyógyszerfelírásukat, diagnózisukat. További előnye, hogy a főigazgatóknak is támpontot ad a kapacitáskihasználtságról – magyarázta a kereszténydemokrata politikus.

Beszámolt arról, hogy az EgészségAblak alkalmazást már 4,4 millióan töltötték le, havonta 17 millió lelet- és 19 millió e-receptletöltés van, az e-beutalók száma 1,8 milliló, és naponta 3100 időpontfoglalás történik digitálisan.

Utóbbi kapcsán megjegyezte: ebben vannak még kihasználatlan kapacitások, hiszen jelenleg kétmillió szabad időpont van országosan, miközben csak 3100 foglalás van digitálisan. „Még nem szoktunk át a digitális időpontfoglalásra” – mondta Rétvári Bence. Kiemelte, hogy

az időpontfoglalás mellett a lemondás és a módosítás is egyszerű, azonban az időpontok húsz-harminc százaléka veszik el azáltal, hogy a foglalt időpontra nem megy el a beteg, de nem is törli az adott időpontot.

Az alkalmazásban megtalálhatók a gyógyszertárak, a háziorvosok, ellenőrizhető a társadalombiztosítási jogviszony, kiírja a legközelebbi ügyeleti ellátót, a szűrővizsgálatokat, van tudástár és az alkalmazásból hívható a 1812-es Egészségvonal – sorolta az államtitkár.

Közölte: megoldott a felhasználóváltás és az egészségügyi adatok láthatóságához szükséges meghatalmazás. Folyamatosak a fejlesztések az e-egészségügy területén – hangsúlyozta Rétvári Bence.