Azért volt kuláküldözés Magyarországon, mert ebben az időszakban elvesztette a függetlenségét és a szuverenitását az ország. A kuláküldözés nem magyar találmány, nem a magyar kommunisták találták ki, ők csak átvették külföldi példák alapján - mondta Rétvári Bence. Hozzáfűzte,

ne feledjük, hogy a 20. század legnagyobb szenvedéseit itt, Magyarországon külföldről hozott ideológiák okozták, és mindig voltak ennek barna vagy vörös kiszolgálói.

Ezek megegyeznek abban, hogy a múltat végképp el akarják törölni. Ma ezt divatosabb szóval cancel culture-nek hívják, de ugyanaz a lényege: eltörölni azt, ami minket a múltunkhoz köt - fogalmazott az államtitkár.

Fontos volt a társadalmi normákat és azokat a polgári, önvédelmi reflexeket szétverni, amelyek a kommunista diktatúrával szembeni ellenállásnak az alapjai lehettek volna. Fontos volt eltörölni az akkori gazdaság és az akkori polgárság egyik gerincét adó olyan gazdálkodó embereket, akik nemcsak bérmunkások voltak, hanem saját birtokuk és saját mezőgazdasági eszközeik is voltak - fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.

Felidézte: először arról beszéltek, hogy azok ellen indulnak el, akiknek 25 holdnál nagyobb földje van, aztán már az is gyanússá vált, akinek volt egy cséplőgépe vagy egy malma, volt egy kocsmája; a legvégén már egy jól tejelő tehén is elég volt ahhoz, hogy valaki kuláklistára kerüljön. Magyarul, hogy megszégyenítsék, akár börtönbe is juttassák, lesöpörjék a padlását, beszolgáltatási kötelezettséget írjanak neki elő, vagyis hogy tönkretegyék anyagilag és emberileg egyaránt.

A kommunista diktatúra teljes kiszolgáltatottságra törekedett, hogy senkinek semmilyen tulajdona ne legyen, mindenki az államtól, a kommunista párttól függjön.

Ebben a függőségben tudta ez a bűnöző szervezet, amit kommunistáknak hívunk, fenntartani a hatalmát úgy, hogy közben itt voltak a megszálló szovjet csapatok - emlékeztetett Rétvári. Hozzátette: 1949-ben 63 ezer családot írtak össze, 1951 januárjában 46 ezret, aztán 1952-ben 71 ezret, de ahogy haladtak a padlássöprések és a bebörtönzések, előbb-utóbb Rákosiék elérték, hogy 1953 nyarára ebből a több mint 70 ezerből már csak 13 ezer nagyobb földdel rendelkező család maradt.

A sorsát azonban senki nem kerülhette el, mindent elvettek mindenkitől, ami az önálló, polgári létformához szükséges. Ahogy Rákosi mondta, a kulák kulák marad, listával vagy lista nélkül is, így próbálta az embereket azok ellen uszítani, akik korábban szorgalommal, kitartással, önmaguk fenntartásához szükséges vagyontermelő eszközt fel tudtak halmozni - mutatott rá az államtitkár. Közölte,

a magyar mezőgazdaságban dolgozó gazdák több évszázados tudását, közösségi önállóságát és az embereknek a földhöz való közvetlen kapcsolatát akarták megtörni, hogy ne legyen csak közvetett kapcsolatuk a termelőszövetkezeteken keresztül.

Ezért is kell emlékeznünk erre az időszakra, ezekre az igazságtalanságokra, és éppen ezért minden nap minden nemzedéknek az ország függetlenségéért tennie kell, mert a közös szabadságunk az országunk szuverenitása, az országunk függetlensége - hangoztatta Rétvári Bence.

Varga László nyugalmazott református püspökhelyettes, az emléknap kezdeményezője arról beszélt, hogy azokat üldözték, kínozták és verték agyon, akik a magyar nép mindennapi kenyeréért izzadtak.

Az Országgyűlés 2012. március 26-án nyilvánította a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává június 29-ét, Péter, Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe volt.