Azzal kell számolni, hogy amíg Donald Trumpnak hívják az Egyesült Államok elnökét, és nemzeti kormány van Magyarországon, addig a rezsicsökkentés él

– jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, ha ennek bármelyik eleme megváltozik, új helyzet van, akkor „a rezsicsökkentésnek nuku”, ez egy személyfüggő megállapodás, a bürokraták meg leírják, amit leírnak, annak nincs semmi jelentősége.

Ha nem kötöttek volna megállapodást, ha „nem ez lenne a lapjárás”, akkor november végétől minden magyar család – „karácsonyi ajándékként” – körülbelül háromszoros rezsiszámlát fizetne, és a benzin ára elérné a literenként ezer forintot – közölte a miniszterelnök, leszögezve, a megállapodás minden magyarnak jó hír. „2022-ben is mondtam, aki nem ránk szavaz, velünk az is jól jár” – idézte fel a kormányfő.

Kitért arra, hogy mivel a magyar energiaimport az orosz energiakivitel egészen kis részét teszi ki, ennek nincs jelentősége Oroszország „megfegyelmezése” szempontjából, sokkal nagyobb tételt jelentenek azok a „sunyiban” vásárolt energetikai tételek, amelyeket a nagy hangon oroszellenes, de „hátsó udvarokban orosz olajjal és gázzal seftelő” nyugat-európai cégek importálnak.

„Kínban fogant szamárságoknak” nevezte a múlt heti washingtoni tárgyalásaival kapcsolatos ellenzéki állításokat, amelyek gigahitelként értékelték az amerikaiak által biztosított pénzügyi védőpajzsot, és a 2008-as IMF-hitellel is párhuzamot vontak. „Hogy lenne már rossz az országnak egy pénzügyi védőpajzs?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor.

Rámutatott: az IMF-hitel, amelyet a baloldal vett fel, valóban arról szólt, hogy cserébe mindenfajta belgazdasági intézkedéseket vártak el, például a 13. havi nyugdíj vagy a 13. havi bér elvételét.

Való igaz, hogy a baloldali kormányok az IMF-fel olyan megállapodást kötöttek, amelyek nagyon súlyos intézkedéseket tartalmaztak a magyar emberekre nézve, ezért küldtem haza az IMF-et.

Az amerikaiak által biztosított pénzügyi védőpajzsnál viszont arról van szó, hogy a nemzetközi pénzvilágban létezik négy-öt olyan eszköz – ezeket részben jegybankok, részben kormányok használják – amellyel egymást meg tudják segíteni a baráti viszonyban álló országok, ha valamelyikük bajba kerül.

Ha valamilyen nemzetközi spekulációs támadás éri a magyar forintot – amit rendszeresen látnak – akkor ezen eszközök működésbe lépnek. Most ezek számbavétele zajlik, és amikor szükség van valamelyikre, akkor Magyarország bejelentkezik az amerikaiaknál és lehívja azokat – magyarázta a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy a keresztény értékek, a békepolitika és a családok támogatása rendkívül fontos az amerikai és a magyar kormányzat számára is.

Végre Amerikában is családbarát, a gyerekek és a szülők jogait védő politika van, miután előzőleg egy olyan kormányzat volt, amely pénzügyileg is támogatta az LMBTQ együttélési formákat.

Arról, hogy Magyarország milyen képességekkel tudja segíteni az orosz-ukrán háború lezárását, azt mondta: konkrétumokról nem akar beszélni, hiszen zajlik egy nagy budapesti békecsúcs előkészítése.

Magyarország az egyetlen olyan európai ország, amely folyamatosan nyitva tartotta a diplomáciai csatornákat az oroszok felé, és ő az egyetlen miniszterelnök Európában, aki szükség szerint tud, és időnként akar is beszélni az orosz elnökkel – hangsúlyozta Orbán Viktor, ezt nagyon fontos képességnek nevezve a béke előkészítése szempontjából.

„Beletettem az életemből tízegynéhány évet abba, hogy az orosz-magyar kapcsolatok a rossz történelmi hátország vagy háttér ellenére is, észszerűek, mind a két ország számára előnyösek, a magyaroknak különösen is azok legyenek”, ez a befektetett energia most a háborús helyzetben megtérül – fogalmazott a miniszterelnök.

Az ukrajnai háborúról kijelentette: alapkérdés, hogy Európának mi éri meg jobban, a béke vagy a háború. „A válaszom erre az, hogy Európának a béke éri meg, ezért minden erőfeszítésnek a békére kellene irányulnia” – közölte a kormányfő. Figyelmeztetett: sajnos ebben nem mindenki ért egyet velünk, magyarokkal, számos ország szerint a háború jobb, mint a béke. Ezzel óriási kockázatot vállalnak,

lépésről lépésre tolják befelé Európát ebbe a háborúba. Fegyvert adnak, pénzt adnak, technológiát adnak, és napirenden van, hogy adnak-e katonát, és ha igen, hogyan.

Elégettek több mint 185 milliárd eurót és újra és újra el akarnak égetni még tízmilliárdokat, miközben már rég nincsen pénzünk. Hiteleket akarnak fölvenni, tehát még el is adósítják egész Európát – folytatta Orbán Viktor. Hozzáfűzte, „még a gyerekeink meg az unokáink is nyögni fogják ennek az elhibázott, rossz háborús politikának a következményeit”. Azért harcol „ilyen megveszekedetten”, hogy találjon szövetségeseket ahhoz, hogy „lehozzuk az európaiakat a háborús pályáról”.

A 14. havi nyugdíj bevezetéséről jelezte, az olyan hosszú távú intézkedések, mint például a kétgyermekes édesanyáknak járó teljes adómentesség vagy a 14. havi nyugdíj bevezetése, hosszú távú pénzügyi kötelezettséggel járnak. Ezért az ezekről szóló vita valódi, nyílt végű vita a baloldallal, a DK-val és a Tisza Párttal.

Azt állítom, hogy a mi döntéseink megalapozottak, ezeknek megvan a pénzügyi és gazdasági alapja, ezek vállalhatóak a baloldal ellenében is, és meg kell csinálni

– szögezte le a miniszterelnök. Megjegyezte, a Tisza meg a DK nem támogatja a 14. havi nyugdíjat, ők át akarják alakítani a nyugdíjrendszert.

A Nemzeti Konzultáció maga az erről szóló vita, függetlenül attól, hogy a politikában ravaszkodás van és nem akarja fölfedni a szándékait egy hatalomra törő párt, amely mögött ott van Brüsszel. A baloldali pártok baloldali gazdaságpolitikát folytatnak, inkább az adóemelést és a Brüsszeltől való függést támogatják – fejtette ki Orbán Viktor.

A nevelőszülőkkel kapcsolatos intézkedésekről azt mondta, nagyon nehéz területről van szó, ahol nehéz jól működnie az államnak.

Kétszeresére emeljük a nevelőszülőknek gyerekenként járó összegét, abban bízva, hogy ettől nőni fog a nevelőszülők száma, és még több gyermek nőhet fel családban

– tette hozzá a miniszterelnök. Jelezte, annak örülne, ha minél több intézményben lévő gyerek egyházi fenntartású intézményben lenne, mert az egyházak fantasztikus tapasztalattal és erkölcsi elkötelezettséggel rendelkeznek ezen a területen.

A többi gyereket állami fenntartású intézményben kell ellátni, és szabályokat kell hozni, hogy megvédjék őket, jól neveljék őket, aminek a fegyelmezés is része. Ezeket a döntéseket újra és újra felül kell vizsgálni, a kormány az elmúlt hetekben döntéseket hozott, „ezek nagyszerű és jó döntések, jók a gyermekeknek és jók a nevelőszülőknek is” – hangsúlyozta a miniszterelnök.