Orbán Viktor kiemelte: Veszprémben nem pusztán egy épületet szentelnek újjá, „hanem saját múltunk, történelmünk alapkövéhez térünk vissza”. A Szent Mihály Főszékesegyház falaiban a mai napig ott vannak a Boldog Gizella alapította székesegyház építőkövei - mutatott rá a kormányfő. Hangsúlyozta,

Szent Istvántól a kereszténység választása nemcsak vallási irányváltás volt, hanem történelmi elhatározás és személyes döntés.

Idézett egy Gizella királyné szülőföldjén ma is használt mondást „hagyd a templomot a falu közepén”. Ez valami olyasmit jelent, hogy ne essünk túlzásokba, de eredeti értelme az lehet, hogy ne engedjük át senki másnak azt a felelősséget, amelyet „az isteni törvények a faluba épített templomra ruháztak”, azaz „az iránytűt, amelyet kétezer éve a kereszténység tart kezében, ne engedjük elvenni tőle” - mondta a miniszterelnök. 

Figyelmeztetett, hogy számos ártó, és sok, talán csak naiv törekvés irányul ma Európában arra, hogy „leváltsuk azt, ami régi, hogy mi magunk találjuk ki, és határozzuk meg az életelveket és erkölcsi rendet, amelyben élni szeretnénk, és az elődeink életrendjét képviselőket és társulásaikat szorítsuk ki a falu, azaz életünk közeléből”.

Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben megerősítették azokat a közösségeket, amelyek értékrendje és életrendje a történelemben újra és újra megtartotta és megőrizte a magyarságot

– jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte, jó tudni és látni, hogy az egyház ezer év óta szünet nélkül végzi közöttünk szolgálatát. Ez a szolgálat helyezte a veszprémi főszékesegyházat is a város közepére, „és emelte a város fölé”.

Ezek a falak, tornyok és kövek látták a dicsőséget, amikor a hit ereje a nemzetet megvédeni képes seregeket toborzott, és látták a pusztítást, amikor idegen hatalmak dúlták fel őket. Látták, amikor a hit ereje éltette a magyarságot, és azt is, amikor a „világ zajában feloldódott az örömhír üzenete”. Látták, hogy az 50-es években a veszprémi egyházmegye harminc papja szenvedett börtönfogságot és internálást, sőt a főpásztort is internálták, azt is, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket és államosították az egyházi szociális intézményeket, vagy amikor 1951-ben bezárták a szemináriumot is. Látták továbbá, amikor a püspöki aulába kinevezett állami egyházügyi hivatal megbízottjai, „a rosszemlékű bajszos püspökök” politikai felügyelet alá helyezték az egyházat – sorolta a miniszterelnök.

Leszögezte: a nemzet elnyomása kéz a kézben jár az egyház nyomorgatásával, ezt sohasem szabad elfelejteni. Az egyház- és keresztényellenes erőket nem szabad félvállról venni,

az egyházaink ellen agitáló félbolondok, a mai erőszakos Lenin-fiúk, a papokkal üvöltöző felheccelt bolsevik szabadcsapatok ismét feltünedeztek a magyar politikában. Időben ki kell állnunk ellenük, és magunk mellett

– hangoztatta Orbán Viktor. Kiemelte: nem adnak egy négyzetcentiméternyi teret sem a keresztény közösségek zaklatásának és üldözésének Magyarországon, helyette folytatják a templom- és nemzetépítő munkát.

Az elmúlt évtizedben csaknem négyezer templom újult meg szerte a Kárpát-medencében, és több mint kétszáz új keresztény templomot építettek. Erről az útról nem is fogunk letérni – mondta a miniszterelnök.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az egykor keresztény Európában ma más szelek fújnak, a kontinens, amely egykor templomépítő kultúra volt, mára „templomrombolók civilizációjává” vált. Németországban 25 év alatt 550 templom ürült ki, ezek közül 160-at le is bontottak, és csak 50 új épült helyettük. Franciaországban tavaly 1700 templom volt egész évben zárva, és mintegy ötezer épületet fenyeget a bontás vagy eladás. Hasonló a helyzet a „hollandusoknál és angolhonban is”.

Közép-Európa még kitart, újra és újra talpra áll, mert itt még tudják, ha elvész a kereszténység, oda a haza is

– fogalmazott a kormányfő. Közölte, vannak dolgok, amelyekkel nem szabad viccelődni, amelyeket nem szabad kockáztatni, amelyekkel nem lehet kísérletezni: migráció, gyermeknevelés, családok, nemzeti szuverenitás.

A szombati cseh választási eredményekből Orbán Viktor megállapította: a csehek „észnél vannak”. Hozzátette: emlékszünk Szent Adalbertre, Hunyadi János cseh harcosaira, és arra is, hogy Mohács mezején ötszáz éve cseh katonák is védték Magyarországot és Európát a hódító seregektől.

A miniszterelnök örömét fejezte ki a cseh patrióták elsöprő választási győzelme miatt. „Megkönnyebbülve látjuk, hogy egy újabb bajtársra számíthatunk a brüsszeli ütközetekben” - mondta.

Beszéde végén köszönetet mondott a veszprémieknek, és felajánlotta a kormány szövetségét jövendőbeli nagy és komoly vállalkozásaikhoz. Kijelentette: „a veszprémiek sikereivel eddig Magyarország is mindig jól járt”.