Orbán Viktor elmondta: egymástól függetlenül különböző szakértői csoportok - nemcsak Magyarországon, hanem azon kívül is - az elrejtett, az Európai Bizottság egyedi döntéseinek körébe utalt tételeket is azonosították, összeadták. Egyes szakértői csoportok szerint ez a teljes költségvetés húsz százalékát utalja, utalhatja át Ukrajnába, más szakértők szerint pedig huszonöt százalékát.

„Nem a saját tudásomra alapozva, hanem hozzáértők tudására alapozva, de nagy magabiztossággal merem azt mondani, hogy ennek a költségvetésnek legalább húsz százaléka Ukrajnát célozza” – hangsúlyozta a kormányfő.

Közölte, az Ukrajnának juttatott húsz-huszonöt százaléknyi összegen felül a büdzsé tíz-tizenkét százalékát korábbi, közösen felvett hitelek kamattörlesztésére fordítják. Magyarország ezt a gyakorlatot ellenzi, mert nem jó, ha az EU országai közösen vesznek fel hitelt. Ez egy olyan döntés, amelyet Magyarország egyedül nem tud megakadályozni, azonban amióta új német kormány van, ott is „kezdik felemelni a tiltó táblákat”, nem akarnak több, hasonló eladósodottságot eredményező nagy hitelt felvenni – fejtette ki a miniszterelnök.

Rámutatott: az uniós költségvetés-tervezetnek egyetlen nyilvánvaló célja van, hogy Ukrajnát felvegyék az unióba és az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat elkülönítsék, egyik részét „ravaszul, leplezetten, másik részét nyíltan”.

Holott nincs döntés arról, hogy Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak, ezért erre pénzt elkülöníteni sem helyes. Ukrajna felvétele nincs a belátható jövőben, ha viszont nem veszik fel az unióba az ukránokat, akkor másfajta kapcsolatot kell velük kialakítani, és egy ilyen együttműködés pénzügyi alapjait kellene a költségvetésben meghatározni – magyarázta Orbán.

Kitért arra, hogy a költségvetésben elvesznek pénzeket a mezőgazdaságtól is, miközben nem derül ki, hogy azért vesznek-e el, mert az előző rendszert pazarlónak ítélik, vagy mert azt a pénzt másra akarják fordítani, és az európai élelmiszeripart és mezőgazdaságot nem tekintik többé kulcsfontosságú ágazatnak.

Nem lehet egy költségvetésben csak úgy az élő húsba egy éles késsel belehasítani, vágni egyet, és azt gondolni, hogy lesz, ami lesz, mert elvérzik a beteg – fogalmazott a kormányfő.

Kijelentette: „tehát ez a költségvetés tönkretenné az Európai Uniót, ez a költségvetés szerintem nem is éli meg már a jövő évet sem, vagy látványosan vissza kell majd vonnia a bizottságnak, vagy lépésről lépésre meg kell hátrálnia és át kell írnia”. Megjegyezte, a reakciókból ítélve az európai országok nem fogják elfogadni a tervezetet.

Ukrajna felvétele azért is elfogadhatatlan, mert ez olyan, mint a migráció, „ha egyszer beengedted, nem tudod többet kitenni”. Az Európai Unióból nem lehet országot kitenni, Ukrajna felvételével „az ő gazdasági problémái a mi gazdasági problémáinkká válnak” – figyelmeztetett a miniszterelnök. Hozzáfűzte, Ukrajna uniós felvétele esetén évtizedeken keresztül oda menne a pénz, ráadásul reménytelenül, mert az ukrán gazdaság ma nincs abban az állapotban, hogy a tagsági jogviszonnyal és azzal együtt járó pénzzel modernizálni lehessen.

Orbán Viktor a reménytelenség költségvetésének nevezte a tervezetet, amely nem egy optimista, diadalmas, világos tervekkel rendelkező, maga elé biztató jövőt elgondoló uniót láttat, hanem egy bajban lévő, kapkodó, saját fejlődéséről világos elképzeléssel nem rendelkező, sokkal inkább a stagnálásra berendezkedő és a széthullást elkerülni akaró uniót.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy Brüsszelben „le akarják lökni az asztalról” a kényszersorozás magyar áldozatának ügyét, mert az szembe megy mindennel, amit az ottani bürokraták Ukrajna uniós csatlakozásra való felkészültségéről állítanak.

Mi Brüsszelben nem azt mondjuk, hogy van itt egy magyar ügy, hanem azt mondjuk, van itt egy európai ügy, amit nemcsak Magyarország észlel azért, mert egy állampolgárát agyonverték a kényszersorozó ukránok, hanem egy európai probléma, amit mások is érzékelnek. Akik összegyűjtötték - ez egy strasbourgi szervezet egyébként - az erre vonatkozó információkat, rendszerezték és kiadtak egy átfogó értékelést, ami pontosan azt mondja, amit a magyar kormány – mondta el Orbán Viktor.

Leszögezte: nem egyedi esetekről van szó, hanem egy gyakorlatról. „Valójában embervadászat zajlik. Ezt sorozásnak, kényszersorozásnak nevezik, de levadásszák azokat az embereket toborzással megbízott alakok, akikről azt gondolják, hogy bezsuppolhatóak azonnal az ukrán hadseregbe. És ha nem megy szép szóval, akkor megy erőszakkal”.

A brutalitás a brüsszeli bürokraták szempontjából is kínos – folytatta a kormányfő. - Mást sem lehet hallani Brüsszelben, mint hogy Ukrajna előrehaladást valósított meg az emberi jogok, az igazságszolgáltatás területén, a korrupció elleni harcban. Azt látják, hogy Ukrajna nemhogy érett, hanem már túlérett az európai uniós tagságra, aminek semmi köze a valósághoz, ha valaki ismeri Ukrajnát, mert mondjuk a szomszédja.

Általában arról, hogy egy ország igazságszolgáltatása, adórendszere felkészült-e vagy sem, lehet vitatkozni, de arról, hogy agyonvertek egy embert, mert nem akart bevonulni, vagy úgy gondolta, hogy nem vonatkozik rá a jogszabály, ami szerint katonának kell állnia, és nem elfogták és jogi eljárás alá vetették, hanem agyonverték, erre nem lehet mit mondani – jelentette ki Orbán. Úgy értékelt: ami történt, azt mutatja, hogy Ukrajna „evidensen nem felkészült arra, hogy befogadjuk az Európai Unió tagállamai közé”.

Az európai értékek és emberi jogi deklarációk megkövetelnék, hogy Brüsszel foglalkozzon a történtekkel – közölte a miniszterelnök. Kiemelte, a tiszások, az ukrán diplomácia nem a magyar kormánnyal vitatkoznak, hanem egy olyan európai tanácsi jelentéssel, amelyik fehéren-feketén leírta, hogy fel kell számolni a kényszersorozási gyakorlatot.

Sebestyén József ügye nekünk, magyaroknak fontos, hiszen ő egy közülünk, ezért nekünk ez szívbéli, becsületbeli ügy - mondta a kormányfő, megemlítve, hogy Magyarország életbe léptette azokat a szankciókat az ügy három beazonosított felelősével szemben, amelyeket kétoldalú alapon meg lehet tenni, kitiltva őket a területéről.

Szomorú dolognak nevezte, hogy „vannak pártok, amelyek egy magyar-ukrán vagy egy magyar-külföldi vitában mindig a külföldieknek adnak igazat”. A Tisza Párt és a DK ennek a hagyománynak a része, ezeknél a pártoknál a magyarnak soha nem lehet igaza, mert a külföld mindig valami magasabb rendű, nálunk különb, értékesebb szempontot képvisel és nekünk mintát kell benne látni és el kell fogadni az onnan jövő utasításokat. Ez az a nyavalya, amitől szabadulnunk kellene, ez nyomaszt bennünket több, mint száz éve, és vannak pártok, amelyek ezt elhiszik, elfogadják, abból élnek, hogy ilyen parancsokat hajtanak végre és vannak a nemzeti pártok, amelyek büszkék magyarságukra és megharcolnak igazukért – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az Otthon Start Programról szólva kiemelte: az egy biztonságos, forint alapú hitel, melynek felvételével a lakásbérlésez képest havonta sok tízezer forintot spórolhatnak a fiatalok. Ellentétben a magas kockázatú devizahitellel, amelybe a bankok és a Gyurcsány-kormány együtt belecsalták az embereket, mert nem mondták meg nekik, hogy kiteszik magukat az árfolyamkockázatnak, az Otthon Start biztonságos, forint alapú hitel.

Az ő „legkonzervatívabb” számításai szerint is, ha megépül tízezer lakás, akkor az a nemzeti gazdasági teljesítményben egyszázalékos növekedést hozhat, és most könnyen megépülhet évente harminc-ötvenezer lakás.