Orbán Viktor elmondta, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni.

A legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdésnek nevezte a Kárpát-medencei magyar közösség számára, hogy Európában háború vagy béke lesz. Furcsa háborúban vagyunk, Európa ugyanis a saját definíciója szerint háborúban áll; Európa vezetői az orosz-ukrán háborúról úgy beszélnek, mint a mi háborúnkról – mutatott rá a miniszterelnök.

Kitért arra is, hogy az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán.

Ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás.

Azért is furcsa ez a háború, mert uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajna területén, fizikai értelemben nem vívnak csatát, hanem harcoltatnak valaki mással. Ezt régebben proxy háborúnak nevezték, de itt az EU nyíltan bevallja, hogy a frontvonalon harcoló ukrán csapatok mögött ő van – magyarázta a kormányfő.

Hangsúlyozta: az európai vezetők a háború folytatását akarják, nem tárgyalnak az oroszokkal, csak az ukránokkal, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az amerikaiakat a béketörekvések oldaláról áthozzák az Ukrajnát támogató európai pozícióba. Az európai döntéshozóknak ma háborús stratégiájuk van, és ennek része az egész európai gazdaság egyfajta hadigazdasággá való átállítása - figyelmeztetett, felidézve, hogy Európa eddig 180 milliárd eurót költött a háborúra, és csak a legutóbbi, koppenhágai uniós csúcson egyetlen döntéssel oda akartak adni negyvenmilliárd eurót Ukrajnának.

Kitért a lefoglalt orosz valutatartalék kérdésére, amelynek 150 és 170 milliárd euró között van az értéke. Jelezte, felvette a kapcsolatot az oroszokkal, mert tudnia kell, hogy ha ezt a vagyont elveszik és az ukrán kiadások finanszírozására fordítják, akkor milyen ellenlépések várhatóak, például az Oroszországban lévő magyar vállalatok vagyonát el fogják-e kobozni vagy sem. Ha a cégek vagyonát lefoglalják, akkor elég nehéz indokot találni arra, Magyarországnak miért kellene támogatnia a befagyasztott orosz vagyon elvételét – tette hozzá. 

Megemlítette, az EU következő hétéves költségvetésének tervezete szerint a pénz húsz-huszonöt százaléka különböző jogcímeken valójában Ukrajnába vándorolna úgy, hogy az ország még nem tagja az uniónak.

Annak veszélye, hogy Európa belelép egy háborúba, amely aztán egyre mélyebb involválódást hoz magával, a háború kitörése óta most a legmagasabb

– emelte ki Orbán Viktor. Közölte, Magyarországnak van ellenjavaslata: tárgyalni kellene. Magyarország nem akadályozni, vagy rombolni akar, hanem meg akarja a többieket győzni az eltérő álláspontjáról.

Európának nem a nézőtéren kell „ücsörögnie”, arra várva, hogy meghívják Washingtonba és leültessék a vezérigazgató asztala előtti széksorba, önállóan kellene tárgyalnia az oroszokkal, és nem azt várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból „deriváljon” egy pozíciót – jegyezte meg a miniszterelnök.

Megállapította: ma Európa nagyságrendekkel erősebb, mint Oroszország. Míg az oroszok 140 milliónyian lehetnek, az Európai Unió lélekszáma meghaladja a négyszáz milliót, és a tagállamok GDP-je is többszöröse az oroszénak, továbbá a katonai költségvetésük is meghaladja az oroszt.

Most mégis úgy tűnik, az oroszok erősek, az európaiak gyengék, ennek pedig az a magyarázata, hogy az oroszok hajlandóak harcolni, az európaiak pedig - helyesen - nem tesznek ilyet.

Ha erőd van, meg kell mutatni, és ha Európa nem harcol, akkor csak egyetlen helyen tudja ezt megmutatni: a tárgyalóasztalnál

– hangoztatta Orbán Viktor. Beszélt arról is: ugyanúgy, mint a migráció esetében, a háború és a béke ügyében is ki fog derülni egy-két éven belül, hogy az a magyar pozíció volt a helyes, amely megpróbált az európai érdekek beazonosításából kiindulva, józan észen alapuló, higgadt külpolitikát folytatni az ukrán-orosz háború ügyében. Van egy kis nagyképűség abban a mondatban, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz, de sok benne a valóság - fogalmazott.

A kormányfő elismerte, hogy a frontvonalon az ukránok eddigi ellenállása fantasztikus siker és heroikus teljesítmény, de arra figyelmeztetett: mindezzel együtt

Ukrajna elvesztette területének egyötödét, gazdasága romokban van, uniós pénzek nélkül az ukrán gazdaság nem tud működni.

„Mi fizetjük” az ukrán nyugdíjakat, a fizetéseket, a haderőt és a katonai eszközök beszerzését is, mert ebből az amerikaiak kiszálltak. Az amerikaiak fegyvereket adnak el, amiket Európa százmilliárdokért megvásárol, majd elküldi Ukrajnába. Az amerikaiaknak mostantól lényegében nem kerül pénzbe a háború, a fegyverek eladásán pedig inkább nyernek, mint vesztettek, az európaiak meg fizetnek, „mint a Csekonics” – fejtette ki a miniszterelnök. Úgy értékelt:

a magyar gazdaság bajai, meglévő gyenge pontjai nem strukturális természetűek, hanem alapvetően konjunkturális jellegűek és a háborúval függenek össze,

ezért ez egy újabb erős indok arra, hogy a magyar kormánynak - már csak a saját polgárai gazdasági jóléte miatt is - ki kell tartania a háborút ellenző békepolitika mellett.

Az október végi EU-s csúcs kapcsán - amelynek napirendjén a háború finanszírozása, Ukrajna EU-s tagsága és a befagyasztott orosz vagyon szerepel -, Orbán Viktor jó hírnek nevezte, hogy a szlovákok mellett, a csehek is „más pályára állhatnak” a választásokat követő kormányalakítás után, így a magyar és az olasz kormányfővel együtt már négy olyan miniszterelnök lesz a 27-ből, akik többé-kevésbé nyíltan békepártiak, a józan ész talaján állnak és ellenzik a brüsszeli bürokratikus centralizációt.

Reményét fejezte ki a V4 együttműködés újraindulásával kapcsolatban is, szerinte ugyanis a lengyel elnök más stratégiát visz, mint a lengyel kormány. Megjegyezte:

a V4 sikeres volt, amíg brüsszeli és a berlini közreműködéssel szét nem szedték.

Az elmúlt egy év legfontosabb történésének nevezte, hogy Amerikában radikális politikai fordulat történt, patrióta, nacionalista kormány került hatalomra, amely megpróbálja jelentős változások árán megőrizni az Egyesült Államok vezető szerepét a világgazdaságban és a világpolitikában. Az új amerikai vezetés visszatért a ideológiai talapzatról a józan ész talapzatára és békepolitikát folytat mindenhol a világon – rögzítette a miniszterelnök.

A napjainkban zajló technológiai átalakulásról szólva kiemelte: az újítások olyan gyorsasággal épülnek be a világgazdaság fejlettebb országainak működésébe, amelynek hatása robbanásszerű lesz majd a következő néhány évben.

Megérkeztek a mesterséges intelligenciára alapuló szolgáltatások a mindennapi életünkbe is

- tette hozzá, de felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy ilyen nagy mesterségesintelligencia-központ működtetése akkora elektromos erőforrásigényt támaszt, amely csak teljesen újszerű energiaberuházásokkal lehet kielégíteni, még a paksi is kevés ehhez.

Orbán Viktor kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország ne ragadjon benne a jelenben, hanem a jövőben az „ajtót berúgó folyamatok” és fejlesztések része tudjon maradni.

Kiemelte, ehhez arra van szükség, hogy ne változtassák meg azt a külpolitikát, ami a blokkosodással szemben a világ minden részére figyel és próbálja megszerezni mindenhonnan azt a tudást, technológiai újítást, ami a legmagasabb szintet képviseli, és amire Magyarországnak leginkább szüksége van.

Nem állhatunk senki mellé, mintegy másolva az ottani technológia megoldásokat, hanem kihasználva a helyzetünket, nekünk az energiatermeléstől, a robotizáción át a mesterséges intelligenciáig mindenhonnan a legjobb elemeket kell összegyűjteni és összegyúrni egy magyar jövőstratégiába – hangsúlyozta a kormányfő. Azt szorgalmazta:

legyen egy, a magyarság szempontjából a modern technológiai fejlődést és fejlesztéseket folyamatosan értékelő kormányzati tudásközpont és reagálóképesség,

amely nem engedi, hogy „kiessünk a jövőből”. Arra kérte a Máért tagszervezeteit, a hagyományos kisebbségi témák mellé emeljék be a jövőre vonatkozó technológiákkal kapcsolatos ismeretek rendszerezését is.

A szomszéd országokkal ápolt kapcsolatokat értékelve elmondta, Ukrajna ellenséges Magyarországgal szemben, és ez nem hagyja érintetlenül a helyi magyar kisebbséget sem. Az ukránok mélyen beépültek a magyar politikába és gazdaságba - jelezte, hozzátéve: Ukrajna komoly ország, minden nehézsége ellenére komolyan kell venni, ha a külhatalmi érdekérvényesítés képességéről van szó.

Emlékeztetett arra is, hogy tízmilliónál több ukrán hagyta el az országát, „egy részük meghatározott feladattal”. Magyarországon is erős kapcsolatokat építhetnek ki a médiától kezdve a politikán keresztül a gazdasági életig, azzal a céllal, hogy megváltoztassák a mostani magyar szuverenista külpolitikát - közölte a miniszterelnök az ukránokkal kapcsolatban.

Hozzátette azonban: nem érdemes indulattal viszonyulni ehhez a kérdéshez, fordított helyzetben mi is ezt tennénk, talán kicsit elegánsabban. Ukrajnának az az érdeke, hogy minél több európai országot belevonjon a háborúba, amely számára létkérdés, mi azonban őrizzük meg a hidegvérünket - szorgalmazta. Az Ukrajnából érkezett kisebbségi vezetőkhöz fordulva kijelentette:

Magyarország teljes mellszélességgel a kárpátaljai magyar kisebbség mögött áll, az ottani magyar közösség mindenben számíthat Magyarországra.

A románokkal való együttműködésre kitérve elsőként Románia gazdasági nehézségeiről és 9,4 százalékos költségvetési hiányáról szólt, majd gratulált az RMDSZ-nek, amiért ilyen helyzetben is kormányzati felelősséget vállaltak.

Magyarország áll rendelkezésre - biztosította Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, emlékeztetve arra: „mégis csak bevittük a románokat Schengenbe”, és ez létrehozott egy bizalmi alapot.

Ausztriáról szólva elmondta, kiegyensúlyozott kapcsolatban van az osztrák kancellárral. Megjegyezte, bízunk abban, hogy előbb-utóbb a választásokat megnyerő párt is kormányt alakíthat Ausztriában. Milyen érdekes lenne, ha ezt is kipróbálnák – tette hozzá.

A szerb-magyar kapcsolatokkal összefüggésben megköszönte a délvidéki politikusok közreműködését. Jelezte, nem dolga kommentálni a szerb belpolitikai eseményeket, de bízik abban, hogy Szerbiában „a mostani irányvonal sértetlenül kerül ki ebből a helyzetből, és a stratégiai jelentőségű szerb-magyar együttműködés fennmarad”.

Horvátországgal egy sajátságos viszonyt ápolnak – folytatta Orbán Viktor -, a horvát miniszterelnökkel történő tárgyalásainak visszatérő eleme, hogy a Horvátországban élő magyarok kiszámítható, megbízható és felkészült partnerek a kormányzásban.

Szlovéniát egy nagyon rejtélyes országnak nevezte. Reményét fejezte ki, hogy a jövő év eleji választás után egy szerencsésebb, könnyebb időszak következik a szlovéniai magyarok számára, mint amilyen volt az elmúlt három-négy év. Szlovénia az egyetlen olyan ország, amellyel Magyarország nem tud zöldágra vergődni a gázvezeték-építés ügyében – mondta a miniszterelnök, hozzáfűzve,

Magyarországnak elemi érdeke lenne, hogy összekösse magát a hatalmas olasz energiarendszerrel, hogy hozzáférhessen az észak-afrikai olajhoz és gázhoz is.

A Szlovákiával való jó kapcsolatot azzal a példával festette le, tizenöt éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy az október 23-i állami ünnep miatt az Európai Tanács első feléről lemaradó magyar miniszterelnök álláspontját a szlovák kormányfő képviselje. Ez egy nagyon biztató és egyben tanulságos jel a jövőt illetően: nincs olyan reláció, amely reménytelen lenne - mutatott rá.

Közölte, építenek egy újabb nagy teherhidat a Dunán és egy nagy gazdasági csomag végrehajtásán is dolgoznak a szlovákokkal, akik Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerei lettek.

Lengyelországban helyreáll a természetes rend, a csehek megalakítják a kormányukat, Szlovákia kitart, Magyarország állja a sarat, Ausztriában tesznek egy kísérletet, hogy a győztes párt alakítson kormányt és a szerbek is tartják magukat a józan észen alapuló külpolitikájukhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai blokk jöhet létre

– összegzett Orbán Viktor. Úgy folytatta, ez egy teljesen más Európát mutat, hiszen ennek a régiónak a gazdasági növekedési potenciálja jóval meghaladja a nyugat-európai országokét. Igaz, hogy ők gazdagabbak és tőkeerősebbek, de a jövő nem az ő oldalukon, hanem a közép-európaiak oldalán áll, és ha egy ilyen rendszerben össze tudjuk fogni a közép-európai országokat, az egy egészen más Európát jelenthet a következő tizenöt-húsz évre.

A kormányfő meggyőződése szerint Magyarország ma abban a helyzetben van „lelkileg és tudatát tekintve is”, hogy nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, amelyek a határon túli magyarok választójogát akarják elvenni, vagy nem akarják olyan erővel összekapcsolni a határon túli nemzetrészeket az anyaországgal, ahogy a mostani kormány teszi, vagy nem látják be, hogy a határontúliaknak adott források a határon belül élőknek is létkérdést jelentenek.

Nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amikor a magyarságot nem egy egészként, nem egy nemzetként, hanem különböző államok területén élő, a magyar állam számára felelősséget nem jelentő közösségekként kezelték

– szögezte le Orbán Viktor. Hangsúlyozta: az elmúlt tizenöt évben a fontos politikai témák - a családtámogatás, a munkaalapú gazdaság és a nemzet egysége - köré centrális erőtér épült, ami azt jelenti, hogy akármilyen hatalmi változás történik, ez a mag érintetlen marad. A határon túli magyarok ezért bizakodva tekinthetnek a következő magyar választások elé; aki hozzányúl ezekhez a témákhoz, nem tudja kivívni a választópolgárok elismerését.

A miniszterelnök meggyőződése, hogy ma a külhoni magyarok szervezetei, közösségei megingathatatlanul erős lábakon állnak, mint pénzügyi, mind politikai, mind jogi tekintetben. Megköszönte a határon túli szervezeteknek az elmúlt tizenöt éves együttműködést és támogatást. Hozzáfűzte, a következő Máért a magyar választások után lesz majd; semmit sem szeretne jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát.