Európa a háború felé tart, ezért kulcsfontosságú, hogy Magyarországnak háborúellenes, békepárti kormánya legyen - hangsúlyozta a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. Arról is beszélt, hogy nagy delegációval utazik Washingtonba a november 7-i találkozóra Donald Trump amerikai elnökkel, gazdasági vezetők, több miniszter, fontos állami szervek vezetői és nemzetbiztonsági főtanácsadó is részt vesz majd a találkozón; a tervek szerint egy amerikai-magyar gazdasági együttműködési csomagot is „tető alá” tudnak hozni.
Új fegyverrendszereket mutatnak be a világ nagyhatalmai, érezhetően egy fegyverkezési verseny, spirál kezdőpontján vagyunk, és mindenki a katonai költségvetések nagyságrendekkel történő növeléséről beszél – mutatott rá Orbán Viktor.
Kifejtette, nem ért egyet a jelenlegi helyzetet a második világháború előtti időszakhoz hasonlító elemzésekkel, amelyek szerint ott vagyunk, mint 1938-ban, azaz Hitler előretör, nem állítják meg az európai nagyhatalmak időben, hanem inkább kiegyeznek, és ezek az egymást követő kis kiegyezések és békék elvisznek egy hatalmas náci Németországhoz, amiből kirobban a második világháború.
A jelenlegi helyzet inkább az első világháború előtti időszakhoz hasonlít, amikor senki nem akart nagy európai háborút, a végén mégis beleszédelegtek az európai vezetők egy olyan helyzetbe, amiből nem volt visszaút.
Az európai vezetők most sem érzékelik, hogy a tűzzel játszanak, nem érzékelik, hogy a döntések - új fegyverrendszerek, egyre több pénz Ukrajnának, még több katona, sorkatonaság - összeállhatnak egy olyan veszélyes egyveleggé, ami egyszer csak berobban – magyarázta a kormányfő. Úgy fogalmazott:
ma Európa kótyagosan kóvályog egy olyan helyzet felé, ami egyre közvetlenebb háborús veszélyt jelent.
Ebben a helyzetben nagyon tudatosan „meg kell vetni a lábunkat, a sarkunkat”, és a béke oldalán kell maradni, előre be kell jelenteni, hogy minden mostani kis döntésből ki fogunk maradni, nehogy a végén még egy háború kellős közepén találjuk magunkat.
Ezért kulcsfontosságú a magyar jövő szempontjából, hogy háborúellenes és békepárti kormánya legyen az országnak, illetve az emberek is megértsék, ők is kifejezzék az akaratukat, hogy nem akarnak „együtt tántorogni az európai országokkal” egy veszélyes helyzet felé.
Az amerikaiak a béke oldalán vannak, és az oroszok is eljutottak oda, hogy bizonyos, most már ismertnek tekinthető feltételek esetében békét vagy tűzszünetet hajlandóak elfogadni,
viszont az ukránok továbbra is honvédő háborút vívnak, és nem akarnak békét kötni – mondta Orbán Viktor. Ezt érthetőnek, de „rendkívül kedvezőtlen fejleménynek” nevezte.
Hangsúlyozta: aki békét akar, az békét csinál, de ma a nagyhatalmak közül csak az Amerikai Egyesült Államok akar békét. Ma az amerikai elnök békekísérleteinek legfontosabb akadálya az európai országok azon csoportja, amely magát úgy hívja, hogy a Hajlandók koalíciója. Hajlandók másokat háborúba küldeni, hogy meghaljanak, mert ők még nem mennek, még csak fegyverkeznek.
Aki Ukrajnát támogatja, az a háborút támogatja. Miután a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell,
aki Ukrajnát és egyúttal a háborút támogatja, az egyben adóemelést, a nemzeti kormányoktól történő pénzelvonást támogat, mert Brüsszelnek nincs pénze
– szögezte le a miniszterelnök. Közölte: nagy delegációval utazik Washingtonba a november 7-i találkozóra Donald Trump amerikai elnökkel, ahol a tervek szerint teljes áttekintése, „ráncfelvarrása” történik majd az amerikai-magyar kapcsolatoknak. Gazdasági vezetők, több miniszter, fontos állami szervek vezetői és nemzetbiztonsági főtanácsadó is részt vesz majd a találkozón.
A legmagasabb szintű tárgyalás egyik fontos eleme a béke lesz. Ugyanakkor a két ország gazdasági ügyekről is tárgyal már hosszú hónapok óta, így
a tervek szerint egy amerikai-magyar gazdasági együttműködési csomagot is tető alá tudnak hozni
– jelezte a kormányfő. Megjegyezte, hogy miközben az amerikaiak éppen hazaviszik a cégeiket a világ számos pontjáról, aközben Magyarországra egymás után érkeznek amerikai befektetések. Ezeket „nem a szél fújja be”, hanem megegyezés alapján jönnek ide, és a mostani gazdasági együttműködési csomagban is vannak „kéréseink és javaslataink” újabb amerikai befektetésekre, amelyek Magyarországra jönnének.
Ennek előfeltétele, hogy rendezzék az energia kérdését, mert ahhoz, hogy egy befektető hosszú távú beruházásról dönthessen, látnia kell a termelés egyik fontos költségének, az energia árának az alakulását. „Meg kell győznöm az amerikaiakat” arról, hogy Magyarország egy „bezárt ország”, nincs tengerünk, ezért mi ki vagyunk szolgáltatva azoknak a szállítási útvonalaknak, amelyeken keresztül érkezhet energia Magyarországra, és ezek leginkább csővezetékek.
A németeknek van tengerpartjuk, de szintén kivételt kérnek az amerikai szankciók alól az egyik finomítójukra nézve, miközben a mi zakónk szárnyát rángatják, hogy jöjjünk le az orosz energiáról
– mutatott rá a kormányfő. Kijelentette: a háború blokkolja az európai gazdaságot. Ha a pénz fegyverekre megy, ha a pénz Ukrajnába megy, ha az van, amit most csinálnak az európaiak, akkor nem is tud lendületet venni az európai gazdaság. Vagy legfeljebb hitelből, ami rendkívül veszélyes. Ezért a béke, a tűzszünet a magyar családoknak a legfontosabb gazdasági érdek.
Nagy Márton munkáját méltatva Orbán Viktor kész csodának nevezte, hogy a nemzetgazdasági miniszter egy háborúban leblokkolt európai és magyar gazdaság idején képes arra, hogy egyszerre futtasson béremelési programokat, egy háromszázalékos hitelprogramot az első otthon megteremtése érdekében, és futtassa Európa legnagyobb adócsökkentését.
A baloldali, tiszás vagy DK-s javaslatokkal az a baj, hogy már kipróbáltuk és nem váltak be.
Bokros Lajost hozta példaként, akinek a javaslatait bevezették, és óriási baj lett belőle. A miniszterelnök szerint „ezt az egészet Tiszástól, DK-stól, liberális, balos közgazdászostól” felejtsük el, mert ez a megközelítés eddig csak bajt hozott Magyarországra. Sikeres gazdaságpolitika csak 2010 után volt, ami pont az ellenkezője annak, mint amit ők tanácsolnak.
Spórolással nem lehet a magyar gazdaságot növekedési pályára állítani
- hangsúlyozta a kormányfő, jelezve, hogy a magyar gazdaság ha kismértékben is, de növekszik, és már egy egyszázalékos gazdasági növekedés is négy-ötszázmilliárd forintot állít elő a költségvetésnek.
A 14. havi nyugdíj bevezetéséről szólva Orbán Viktor emlékeztetett: 2010-ben a nyugdíjasok szenvedtek, mert az előző kormányok csökkentették a nyugdíjak értékét, és elvették a 13. havi nyugdíjat. A kormánypártok kötöttek egy szövetséget a nyugdíjasokkal, ami arról szól, hogy
soha többé nem fordulhat elő Magyarországon amíg nemzeti kormány van, hogy a nyugdíjak veszítenek az értékükből.
A béremelésekre kitérve a kormányfő közölte: a szociális szférában 2010-ben bruttó 137 ezer forint volt a dolgozók jövedelme, most 400-450 ezer forint közt van a legtöbb emberé, az átlag pedig 500 ezernél van. A béremelés óriási dolog ahhoz képest, hogy 2010-ben 137 ezer forinton álltunk, és közben a háború blokkolja a gazdasági növekedést.
A 14. havi nyugdíjra is az mondják a tiszások, a DK-sok, a közgazdászok, hogy annak nem most van az ideje, de, most van az ideje, és meg is kell csinálni,
az a kérdés, hány lépésben tudják ezt bevezetni a 13. havi nyugdíj bevezetéséhez hasonlóan. Ennek a pontos forgatókönyvén dolgoznak a szakemberek – mondta a miniszterelnök.
