Orbán Viktor miniszterelnök

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában elmondta,  hogy mivel Budapesten fertőződtek és haltak meg a legtöbben, ezért kell másképp gondolkodni a fővárosról.

„Az élet újraindításának a feltételei megvannak, de a védekezést nem hagyhatjuk abba” – fogalmazott.

Orbán Viktor hozzátette: Mivel emberéletekről van szó, ezért kellő gondossággal kell eljárni. Szombaton a kormányfő virológusokkal, orvosokkal egyeztet, majd ezt követően szombat kora délután születik majd döntés a fővárosi enyhítésekről.

Budapest két hetes késéssel követheti a vidéki intézkedéseket, ha mindenki felelősen viselkedik akkor tudunk áttérni a védekezés második szakaszába – mondta a miniszterelnök.

A felelős viselkedés most a szájmaszk viselése és távolságtartás – emelte ki.

A Pesti úti idősotthonnal kapcsolatban elmondta: a főpolgármester „kiváló tanulmányt fog írni” a történtekről, „de meghalt közben több mint 40 ember”. Ha „Tarlós István típus ember a polgármester”, az odamegy, kézbe veszi a védekezést és rendet tesz – fogalmazott. Hozzáfűzte: azt kéri a polgármesterektől, vállaljanak gyakorlati felelősséget.

A kormányinfón csütörtökön ismertetett enyhítésekre kitérve kifejtette, jövő héten a vidéki vendéglátóegység belső tere is megnyílhatnak és június elsejétől  a szállodák és panziók is fogadhatnak vendégeket  – emelte ki.

Uniós kritikák

Azt várjuk az uniós intézményektől, hogy segítsenek, ne pedig hátráltassanak bennünket – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: egy világjárvány közepén vagyunk, Európában 150 ezer körül lehet a halottak száma. Magyarország a legsikeresebben védekező országok közé tartozik, és amikor igazi európai összefogásra van szükség, aggasztó, hogy „az a brüsszeli világ, a brüsszeli bürokraták, akiket mi fizetünk” és akiknek a fontos dolgokkal kellene foglalkozniuk, Magyarországon „köszörülik a nyelvüket” – fogalmazott.

Orbán Viktor az Európai Bíróság csütörtöki ítéletéről azt mondta: továbbra is a migrációs kérdés mozgatja az európai politikát, a brüsszeli döntéseket, az, hogy el tudják-e érni, hogy rákényszerítsék a tagállamokat, akaratuk ellenére beengedjenek migránsokat.

Ez az ítélet is erről szól, de „nem fognak tudni bennünket kicselezni” – közölte. Hozzátette: ha az Európai Bíróság olyan döntést hoz, amely ütközik a magyar alkotmánnyal, akkor az alkotmánynak kell elsőbbséget adni.

Munkahelyteremtés a fókuszban

Magyarországnak képesnek kell lennie a járvány által tönkretett munkahelyek helyett újakat létrehozni, ezért a munkahelyteremtés felé fordulnak, szektoroktól függetlenül, ennek érdekében hoztak intézkedéseket – mutatott rá a kormányfő.

Kiemelte: az első csatát megnyerték, a járványt megfékezték, a második csata a munkahelyek megvédése, és ez is sikerülni fog.  Megjegyezte: a 13. havi nyugdíjat is visszaépítik, a válság ellenére is.

A miniszterelnök kifejtette: vannak, akik a gazdasági növekedés visszaesését tartják a legnagyobb bajnak, de ő a munkahelyek elvesztését teszi az első helyre.

Emlékeztetett: a közfoglalkoztatásban 100 ezer új embert tudnak felvenni, a honvédség hajlandó fiatalokat fogadni, és bértámogatási rendszert vezettek be, amelynek keretében 5400 vállalat nyújtott be kérelmet, így 72 ezer ember fizetését támogathatja az állam.

Július 1-jétől 2 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó, és több tízezer vállalkozónak alig kell közterhet fizetnie a bérek után – sorolta a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit.

A márciusi ipari termelési adatokra utalva kifejtette, hogy Magyarország jobban vette az akadályokat a többi országhoz képest. Márciusban drámai módon esett vissza az ipari termelés az Európai Unió néhány országában:  Olaszországban 30, míg Szlovákiában 20 százalékkal zsugorodott a kibocsátás, míg Magyarországon 10 százalékos volt a csökkenés.

Az április adatok borzalmasak lesznek, a májusiak bizakodásra adhatnak okot, míg a kormány reményei szerint júniusban kilőhet az ipar, amely a magyar GDP közel harmadát adja.

Elvi kérdés a gyöngyöspatai kártérítés

A miniszterelnök a gyöngyöspatai ügyről elmondta: bár az érintett időszak nagyobb részt az előző kormány mandátumára esett, az ügy fontosabb ennél, elvi természetű.

A kormány célja, hogy a magyar emberek otthon érezzék magukat Magyarországon, így saját településükön is.

Nem fordulhat elő, hogy azért, hogy a kisebbség otthon érezze magát, a többségnek idegennek kell éreznie magát a saját hazájában – jelentette ki.

Úgy vélte, Soros-szervezetek indították meg az ügyet, amely „pénzszerzési akciónak is elmegy”, de van támadási éle is a többséggel szemben.

Közölte: a mostani ítélet igazságtalan, „jogot szolgáltat, igazságot meg nem szolgáltat, és nem látszik Gyöngyöspata igazsága, de mi meg fogjuk keresni”.

Olyan jogszabályváltozásokra van szükség, amelyek megakadályozzák, hogy ilyesmi még egyszer előforduljon – jelentette ki.