Navracsics Tibor közölte: ezt egyértelműen jelzi az is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ebben az évben már növekedési pályán van. Lassú és szívós munkával ezen térségek felzárkóztatása az elkövetkező években is folyamatos lehet, ha a munka ugyanebben az irányban és ugyanilyen intenzitással folytatódik.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium elindított két konzultációs sorozatot, amelynek célja, hogy a területi különbségek mérséklődjenek, a helyi politika, intézmények és közösségek pedig erősödjenek. Konzultálni fognak a vármegyei önkormányzati élet szereplőivel a 2026 utáni elképzeléseikről és arról, hogy az önkormányzati rendszer hogyan segítheti jobban a helyi közösségek potenciáljának kiteljesítését – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Hozzáfűzte, a területfejlesztési politika megújítása révén a tárcánál olyan programokon dolgoznak, amelyek reményeik szerint a választások után lehetővé teszik egyrészt a nagyvárosoknak a térségeikben rejlő lehetőségek kiteljesítését a dinamikus növekedés érdekében. Másrészt ezek a programok hozzájárulnak majd az úgynevezett belső perifériák, a leszakadó, elmaradott zárványok számára, hogy kitörhessenek helyzetükből és csatlakozhassanak a lendületesebben növekedő térségek közé.

Mindkét esetre jó példa látható Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a minisztérium pedig készen áll arra, hogy a vármegye szereplőivel szoros, az egész vármegye számára gyümölcsöző együttműködést valósítson meg. Ha Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye boldogul, akkor az egész ország boldogul, hiszen a vármegye az ország egyik legszámottevőbb, legerősebb megyéje – hangsúlyozta a miniszter.

Imponálónak nevezte, ami az elmúlt időszakban történt a vármegyében. Bár nem minden települése tudott mára kikászálódni a vármegyei ipar leépülése utáni helyzetből, Miskolc gazdasági ereje ma már az országos gazdasági erő átlagának 86 százalékán van és ez a teljesítmény megannyi hányattatás, megannyi inkompetens döntés után egy nagyon szép és bátorító előrelépés – fogalmazott Navracsics Tibor.

Beszélt arról, hogy a vármegye egy főre eső nemzeti összterméke 5,34 millió forint és ezzel a 16. helyen van a vármegyék között. A nettó átlagkeresetek 8,8 százalékkal növekedtek a térségben egy év alatt, a versenyszférában ez 405 ezer, míg a költségvetési szférában 347 ezer forintot jelent.

Az álláskeresők száma a vármegyében 4,1 százalékkal, a pályakezdő álláskeresők száma pedig 7,1 százalékkal csökkent – tette hozzá a tárcavezető. A gazdasági potenciált szerinte jól mutatja, hogy a megyében 14 százalékkal több a betöltetlen álláshely, az újonnan alakult vállalkozások száma pedig 5,1 százalékkal növekedett, míg a megszűnőké 9,1 százalékkal csökkent.

A vármegye gazdasági szervezetei tavaly összesen 190 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg és különösen erős lett ismét a vegyipar. Ennek azért van óriási jelentősége, mert az a vármegye gazdasági életében mindig jelentős szerepet töltött be – fejtette ki Navracsics Tibor.

Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke az évértékelő beszédében egyebek között beszámolt a vármegyei közgyűlés és annak hivatalának működéséről és bemutatta területfejlesztési tevékenységük eredményeit. Számot adott még a hivatal saját projektjeiről, önként vállalt feladataikról, köztük az Edelényi Kastélyszigetet érintő tavalyi munkával. Összegezte a Via Carpatia Egtc. és fejlesztési ügynökségük, a Bora 94 Nkft. elmúlt évét is. Közölte: a vármegyei közgyűlés az elmúlt évben hat rendes és két rendkívüli ülést tartott, 92 tárgyalt napirendi ponttal, 139 elfogadott határozattal és nyolc önkormányzati rendelettel.