Az önazonosság megőrzésére, a szokások és hagyományok védelmére, a népesség egyensúlyának megőrzésére ad lehetőséget a helyi önazonosság védelméről szóló, készülő törvény, amelyet az Országgyűlés már a tavaszi ülésszakán elfogadhat – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési, a KDNP politikusa miniszter kedden Alsóörsön.
Navracsics Tibor a balatoni üdülőkörzet polgármestereinek részvételével tartott konzultációt megelőző előadásában kiemelte: a készülő törvény lehetőséget kíván teremteni a polgármestereknek és a képviselő-testületeknek, hogy ha úgy érzik, a beköltözések, az építkezések vagy bármiféle gazdasági vagy politikai változás az ott élők hátrányára alakítja át a települést.
Ezzel szemben a törvény által megfogalmazott védekező eszközöket vehetnek igénybe a település vezetői, mint például az ingatlanvásárlás tilalmát azoknak, akik nem helyben laknak, az elővásárlási jog szélesítését a településen élőknek, az ingatlanszerzés feltételhez kötését, adózási kötelezettség meghatározását és a lakcímbejelentés engedélyhez kötését."
A miniszter hangsúlyozta: az intézkedések során egyetlen népcsoportot sem lehet diszkriminálni, és fontos, hogy a törvény meghatározza a korlátozások alól mentesülőket, mások mellett az adott település szülötteit, illetve azokat, akiknek a hozzátartozói ott élnek.
Fontosnak nevezte, hogy
bár Magyarországon szabad mozgás és szabad letelepedés van, az alaptörvényben és egy sarkalatos törvényben megteremtjük azokat a kereteket, amelyek között ezt gyakorolni lehet. A törvény adta lehetőségeket azok a települések használhatják"
– tette hozzá –, amelyek ezt hasznosnak gondolják, hiszen van sok olyan település is, amely inkább több letelepedőt vonzana, mintsem távol tartaná őket, ezek a települések pedig értelemszerűen nem élnek majd a korlátozó intézkedésekkel.
A tárcavezető a népesség számának alakulásáról elmondta: 1990 és 2023 között az ország 3100 önkormányzatából kétezerben népességcsökkenés, 1100-nál pedig a népesség növekedése volt tapasztalható.
A népesség vándorlása jellemzően keletről és délről északnyugatra figyelhető meg. A budapesti agglomeráció veszi fel legnagyobb számban a népességet, jellemzően a megyei jogú városokból az agglomerációba költöznek az emberek.
Kitért arra is, hogy
Magyarország az unió harmadik legingázóbb nemzete".
Sokan költöznek falvakba, de a közeli városba járnak dolgozni és iskolába, és ennek – mutatott rá – hátrányos következményei vannak a településekre nézve, hiszen például a falvak jelentős része nincs felkészülve a sok letelepedő befogadására.
Az elkövetkező időszakban országszerte folytatják a konzultációt, az eredményeit pedig beépítik a törvénybe – tette hozzá Navracsics Tibor.