A program megvalósításához európai uniós forrásokra van szükség, nemzeti forrásokból önmagában a Dél-Dunántúl fejlesztését nem lehet megoldani – hangsúlyozta a miniszter. Hozzáfűzte:

azon dolgozunk, hogy a 2028-2034-es európai uniós költségvetési időszak tervezésénél sokkal nagyobb fókuszt kapjanak a területi alapú fejlesztések, és jelenjenek meg benne a nagytérségi, komplex programok.

Somogy vármegyében az eddigi infrastrukturális fejlesztések - a 67-es út fejlesztése, a dél-balatoni vasútvonal villamosítása, a kaposvári ipari park fejlesztése - kedvezőbbé tehetik a majdani beruházások megjelenését - mondta Navracsics Tibor.

Közölte, a jelenlegi uniós költségvetési időszakban a fejlesztési projektek értéke Baranya vármegyében 83 milliárd, Tolna vármegyében 53 milliárd, Somogy vármegyében kilencven milliárd forint.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a Balaton térségének nyugati és keleti része között jelentős a fejlettségbeli különbség, az egy főre eső, települési gazdasági erőt tekintve a Balatonszepezd-Balatonlelle-vonaltól nyugatra lényegesen kedvezőtlenebbek a mutatók.

Békés után a Balaton az ország második legjobban elöregedő területe: a fiatalok menekülnek a térségből, mert nem találnak munkahelyet, és nem tudnak lakást vásárolni.

Alacsony a diplomások aránya, Somogy három járásában is az országos átlag 16,5-21 százalékos sávjába esik. Ebből a szempontból Kaposvárnak erősítenie kell, mert a diplomások magasabb aránya versenyképesebb gazdaságot jelent – jegyezte meg Navracsics Tibor.

További problémaként azonosította, hogy Somogy és Veszprém vármegye nyugati részének nincs gazdasági erőközpontja, Somogy esetében Pécs nem tudja betölteni ezt a szerepet.

A kereszténydemokrata politikus kitért rá, hogy helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján eddig 111 önkormányzat hozott rendeletet, ezek egyharmadának esetében van egyeztetés a kormányhivatalokkal, mert felmerült, hogy diszkriminatívak lehetnek.

A miniszter megemlítette, hogy január 1-jétől tizenöt százalékkal emelkedik a köztisztviselők bére, és jó esély van arra, hogy a kormánytisztviselők fizetése is ugyanilyen arányban nőjön.

Czunyiné Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy Budapest gazdasági ereje az Európai Unió átlagának 167 százalékán áll, míg a legerősebb magyarországi térségek fejlettsége csak 71 százalék. Megmaradt az olló Budapest és a vidék fejlettsége között, ezért kell a magyar vidék számára fejlődési alternatívát mutatni.

Hozzátette, erre volt válasz a Versenyképes járások program, amelyre 1027 pályázat érkezett. Az önkormányzatok egyebek mellett a közlekedés, a közbiztonság, az egészségügy és a szociális szféra fejlesztésére, településüzemeltetésre, út- és járdaépítésre kértek támogatást. Az ötvenmilliárd forintos keret 23 százalékát a közlekedés, 21 százalékát a közbiztonság javítására igényelték.