Lenti nemcsak Dél-Zala gazdasági erőterévé válhat, hanem a szomszédos szlovéniai Muravidék és a horvátországi Muraköz megye gazdasági központjává is, erősítve ezzel a magyar gazdaságot – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken Lentiben, a gyógyfürdő 2,6 milliárd forintból induló energetikai fejlesztése kapcsán tartott rendezvényen.
Navracsics Tibor közölte: a város turisztikai vonzereje fokozatosan erősödik. A közelmúltban négycsillagos szálloda épült, majd új gyógyászati központot alakítottak ki, most pedig egy olyan energiahatékony rendszer épül ki európai uniós pénzből, amely lehetővé teszi, hogy még gazdaságosabb legyen a komplexum működése.
Magyarországon a vármegyék között már nem kelet-nyugati, sokkal inkább észak-déli különbségek jellemzőek a fejlettségi mutatókban – mutatott rá a miniszter. Hozzáfűzte, Somogy, Baranya és Tolna szenvedte el a legnagyobb pozícióvesztést 1990 óta, de Zala sem tartozott az utóbbi időkig a pozitív példák közé, míg Zalaegerszeg és Lenti nemrég dinamikusabb növekedési pályára nem állt.
A magyarországi fejlesztéspolitikának a nagyobb városok körül kialakuló térségekre kell koncentrálnia, miközben a perifériákon lévő települések számára komoly felzárkóztató programokat kell indítani
– hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Megjegyezte, az 1990 és 2023 közötti belföldi vándorlás mutatói alapján az is látszik, hogy az elköltözések szoros kapcsolatban vannak a gazdasági mutatókkal, miközben az elmúlt tizenöt-tizenhat évben egyre többen költöztek a városok körüli falvakba. Életmódváltás is tapasztalható, nem kis részben a Magyar falu programnak köszönhetően.
Budapesten ma kétszer akkora az egy főre eső gazdasági erő, mint az országos átlag, és a vármegyék közül csak három éri el az országos átlagot, más vármegyék az alatt teljesítenek – emelte ki a tárcavezető.
Beszélt arról is, hogy Zalában Zalaegerszegnek és Nagykanizsának kellene gazdasági központtá válnia, amelyek a Nyugat-Balaton térségét is erősítenék, ahol nincs nagyobb város. A Mura-menti területen Lenti juthat szerephez. Itt kiemelt helyet kap a gyógyturizmus, mint a térség gazdaságának oszlopa, de a város új dimenziót nyithatna a szomszédos horvát és szlovén területek számára is.
Megjegyezte ugyanakkor: ott még nem ismerték fel, hogy együttműködésre vannak kényszerítve a hasonló, a saját országos átlagukhoz képest gyengébb gazdasági mutatóik miatt.
Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) jelezte, az európai uniós forrásokra alapozó TOP programokból Zalában 264 projekt valósult meg összesen 32 milliárd forintból. A jelenlegi ciklusban hasonló összeg jut a vármegyének, de ugyanekkora összeg négy városnak – ebből Lentinek nyolcmilliárd forint –, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket.
Horváth László polgármester (Fidesz-KDNP) kiemelte: Lentiben már elkezdték a geotermikus energiára alapozottan a közintézmények energetikai fejlesztését, amit később további intézményekre is kiterjesztenek. A gyógyfürdő most induló beruházásának két legfontosabb eleme, hogy a gáz helyett nagyrészt termálvízalapú fűtésre állnak át, valamint naperőműtelepet is létesítenek.
Katz Péter, a Lenti Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: a 2027 végéig megvalósuló beruházás révén 864 napelemből álló erőművet építenek, amelyet energiatárolókkal egészítenek ki. Ezzel a teljes villamosenergia-felhasználás harmadát napenergiával tudják biztosítani, a gyógyfürdő elfolyó termálvizének hasznosításával pedig több mint 80 százalékkal csökkenhet a komplexum teljes gázfogyasztása.
