– Hogyan alakulnak most a magyar régiók területi különbségei, és milyen szakpolitikai intézkedésekkel tudják elősegíteni a kívánt kohéziós tendenciákat?

– Új területfejlesztési szemléletet vezettünk be. Az önkormányzatokat igyekeztünk arra ösztönözni, hogy a településhatáron túl, térségi fejlesztésekben gondolkodjanak, ugyanis az egyenlőtlenségek megszűntetésének ez az egyik fő záloga. Csak egy példát hadd mondjak: a megyeszékhelyek nem csupán azért sikeresek, mert ott modern gyárakat építettünk, hanem azért is, mert a környező falvakból járnak oda dolgozni a munkások, így nem teljesen igazságos, ha a támogatásokból csak az adott nagyváros profitál. Az a tapasztalatunk, hogy a rendszer jól működik,

az önkormányzatok vezetői megértették a szándékainkat, és járáson belül együttműködnek. A legjobb példa erre a Versenyképes Járások Program, amely a szokásos, településalapú fejlesztésekkel szemben a térségi együttműködéseket ösztönzi,

ami azt jelenti, hogy a járások a települések összefogásával pályázhatnak. A programban minden járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut, ami gyorsítja a helyi gazdasági növekedést és javítja az életminőséget. A pályázat első éve igazolta az elképzeléseinket, szinte az összes járásban született közös megegyezés. Ez alapján októberben meghirdettük a program jövő évi pályázatát is, és abban bízunk, hogy az év első hónapjában az első támogatási okiratokat alá is írhatjuk. Büszke vagyok erre a programra, mert egy-két állandó kritikus hang mellett a legtöbb városvezető szinte azonnal megértette, mit szeretnénk, mik a céljaink, és úgy látják, végre született egy olyan kezdeményezés, ami szolidáris és igazságos mindenkivel. A minisztériumban nemcsak különböző programok, illetve pályázatok segíti az önkormányzatok működését, hanem az, hogy állandó és korrekt a párbeszéd a polgármesterekkel és a szövetségek vezetőivel is. Ez az alapja annak például, hogy jövőre elkezdjük a tárgyalásokat az önkormányzati törvény módosításáról is.

– Az Ön KDNP-be való belépése a Fidesz és az Európai Néppárt szakításának időszakára esik, ma mindkét magyar párt a Patrióták Európáért pártcsalád tagja. Milyen egyéb motivációja van a KDNP-tagságra, hogy érzi magát a pártban?

– A KDNP garantálja azokat az értékeket, amelyekben keresztény emberként magam is hiszek, a Fidesz-KDNP szövetsége pedig olyan politikai értékközösséget alkot, ami ezeket az értékeket támogatja és képviseli. A Patrióták megalapítása sikertörténet, hiszen egy jelentős politikai erő jött létre az Európai Parlamentben. Mivel a Néppárt letért a kereszténydemokrata útról, ezért nem volt megkerülhető a szakítás, de azt gondolom, lehet, sőt kell erőfeszítéseket tenni, hogy az EPP visszatérjen az európai kereszténydemokrácia útjára. 

– Nemrég tartotta közgyűlését a Balatoni Szövetség Gyenesdiáson, amelynek fő kérdése az volt, hogy miként kaphat a térség úgy többletfejlesztést, hogy az ne csak idegenforgalmi attraktivitását növelje, hanem lakóhelyként is komfortosabbá tegye. Milyen tervek születtek ezzel kapcsolatban?

– A Balaton nem egy nyaralóhely, hanem sokak lakóhelye is. Ezért olyan programokat kell indítani a térségben, ami a helyben maradást segíti. Az egyik ilyen kezdeményezés a szolgálati lakások rendszere, melynek keretében a többi között orvoslakásokat adtunk át Szigligeten. Abban bízunk, hogy egy szolgálati lakás van olyan csábító erő, ami miatt egy fiatal, frissen végzett orvos ott marad, vagy odaköltözik, ott alapít családot, oda tervezi a jövőjét. Évek óta szorgalmazom a Balatont megkerülő vasútvonal kiépítését, ami segítené az ott lakók helyben mozgását, de turisztikai látványosság is lenne egyben, és vannak jó kezdeményezések a helyi vállalkozások között is, és olyan programok, amik nemcsak a turistákat vonzzák, de jobb megélhetést kínálnak a helyieknek.

– Volt európai uniós biztosként hogy látja a brüsszeli testület és Magyarország közt zajló vitát, a nekünk járó források politikai motiváltságú visszatartását? Milyen esélye van a megegyezésnek, vagy a források egyéb úton történő megszerzésének?

– Egyértelmű, hogy Brüsszel politikai motivációk mentén tartja vissza a hazánknak járó források egy részét. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a hírekkel ellentétben folyamatosan érkeznek a támogatások, és folyamatosan adunk át olyan fejlesztéseket, amik EU-s forrásból születtek. A megoldás itt is a párbeszédben rejlik, fontos lenne mielőbb tárgyalásokat kezdeményezni, hogy az álláspontok közeledjenek egymáshoz.

– Ön a választókörzetében először tett közzé a választási kampányra vonatkozó etikai iránymutatást, amit aztán Magyar Péter is gyorsan lemásolt. Milyen választási kampányra számít helyi és országos szinten?

– Azért kezdeményeztem az etikai kódex aláírását a választókerületemben, mert úgy látszik, hogy az eddigieknél is durvább hangvételű, személyeskedő kampányra lehet számítani. A legutóbbi választásokkor sikerült a kerületemben megtartani a nyugodt, korrekt hangot, én erre törekszem most is. A DK azonban elutasította az aláírást, méghozzá annak ellenére, hogy én személyesen kiálltam Dobrev Klára mellett, amikor a Direkt36 „oknyomozó” cikke megjelent. A lényeg: ahogy eddig mindig, én a jövőben is betartom azt, amit vállaltam. Azért is szoktuk, azért is lehet a legbékésebb választókerületnek nevezni a Veszprém hármast, mert

személyemtől és politikai hozzáállásomtól is nagyon távol áll, hogy személyeskedő, durva kampányt folytassak, és abban bízom, hogy végül mindenki ezt az utat választja majd.