A miniszter felidézte, hogy tavalyi meghallgatása során kitapinthatóvá váltak a hazai nemzetiségek számára fontos „érzékenységek”. A legfontosabbak között emelte ki a nemzetiségi névhasználatot, a digitális anyakönyvek bevezetése során ugyanis az írásmódok egységesítése miatt bizonyos esetekben névváltoztatásra volt szükség.

A területfejlesztésnél és a Versenyképes Járások programnál is felmerült az a kérés, hogy a nemzetiségek által lakott területeken a megfelelő érzékenységgel járjanak el a járásfejlesztési fórumok – jelezte Navracsics Tibor.

Beszélt arról is, hogy a nemzetiségek által lakott területek gyakorta felzárkóztatandó régiókban helyezkednek el, jórészt rurális területek és nagyon nagy arányban belső perifériák, speciális célt jelent ezek fejlesztése. Indulnak is olyan programok, amelyek ezeknek a belső perifériáknak a lemaradását kívánják orvosolni.

Az önazonosság-védelmi törvényről a tárcavezető elmondta, a jogszabály célja segítséget nyújtani azoknak a településeknek, amelyek a beköltözésekben valamilyen veszélyt látnak. Ez a nemzetiségi települések eredeti etnikai összetételének megőrzésében is segítséget nyújthat.

Eddig több mint száztíz önkormányzat fogadott el beköltözést korlátozó rendeletet – közölte a kereszténydemokrata politikus. A tanulságok levonását korainak tartja, azonban rámutatott, hogy a megyei kormányhivatalok figyelemmel kísérik az önkormányzatok rendeletalkotását, fellépve többek között az etnikai diszkrimináció ellen.

A miniszter kitért rá, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium mind a kormányhivatalok, mind a többségi önkormányzatok révén, mind pedig szakpolitikai tevékenysége során igyekszik méltánylandó és fontos szempontként beépíteni elképzeléseibe a nemzetiségi szempontokat; ennek során jó kapcsolatot építettek ki a nemzetiségi szószólókkal.

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló kérdésére válaszolva ígéretet tett arra, hogy a Rába-vidék gazdaságfejlesztési programjához kiegészítő forrást biztosítanak majd.

Navracsics Tibor egyetértett azzal, hogy a nemzetiségeket sújtó egyik legfontosabb probléma a városokba költözés és az azzal járó asszimiláció; ígéretet tett továbbá arra, hogy az utak állapotára vonatkozó felvetéseket továbbítja az Építési és Közlekedési Minisztériumnak.

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló felvetésére reagálva elmondta, hogy a határmenti közlekedési folyosók kérdése a külügyi tárcához tartozik, amelynek percepciója szerint a horvát fél nem érdekelt az intenzívebb határforgalomban.

Jelezte azt is, hogy a KTM az anyakönyvezés tekintetében nyitott az egyeztetésre, információi szerint azonban nem a törvényi környezet jelenti az akadályt, hanem a szoftverfejlesztés maradt le a változásoktól, végül ígéretet tett a nemzetiségi névhasználat jogának biztosítására.

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló észrevételei kapcsán közölte, ajánlani fogják a vármegyei közgyűléseknek, hogy legalább tanácskozási joggal hívják meg a járási fejlesztési fórumokra a nemzetiségi önkormányzatokat az érintett járásokban; támogatta továbbá Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel nemzetiségi szószóló felvetését a lengyel-magyar testvérvárosi konferencia rendszeressé tételére.

Ritter Imre országgyűlési nemzetiségi képviselő az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetése által előhozott problémákra hívta fel a figyelmet, majd a következő ciklus legfontosabb feladatának nevezte a nemzetiségi önkormányzatok és a közigazgatás közötti kapcsolatok javítását; felvetéseit Navracsics Tibor a támogatásáról biztosította.