A miniszter kiemelte, „Budapest messze az ország túlsúlyos tényezője a gazdaság tekintetében, hiszen az egy főre eső nemzeti össztermék Budapesten több mint kétszerese a nemzeti átlagnak, miközben rajta kívül csak három olyan vármegyénk van – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér –, amelyik eléri a nemzeti átlagot e tekintetben”.

„Ez is mutatja, milyen nagy a különbség, és azt is mutatja, hogy Budapest mennyire meghatározó szereplője a magyar gazdaságnak, illetve a mindennapoknak” – tette hozzá. Rámutatott: miközben maga a főváros város egy 1,7 milliós lakosságú város, az ingázókkal, a bejárókkal, a rendszeresen ott jelen lévő munkavállalókkal, diákokkal együtt ez körülbelül ötmilliós népességet jelent, akik naponta kapcsolódnak Budapesthez. Ez gyakorlatilag nagyobb, mint a mai Magyarország lakosságának a fele.

„De azt is mutatja, hogy mivel óriási szerepe van Budapestnek az ország életében, ebből adódik, hogy mindenképpen meg kell találnunk azokat a partnerségi pontokat, ahol a kormány és Budapest együtt tud működni, ami Budapestet stabilan finanszírozhatóvá teszi, és amelynek keretében Budapest felelősséget tud vállalni a Budapesten kívüli Magyarország felzárkóztatásáért is” – fejtette ki Navracsics Tibor.

Leszögezte, az a fejlettségi szakadék, amely ma Budapest és a Budapesten kívüli Magyarország között van, hosszú távon nem tartható fenn. Itt Budapestnek is részt kell vállalnia abból, hogy ez a felzárkóztatás gyorsabb ütemben történjen.

A miniszter közölte, hogy a fővárosi a finanszírozási kérdésekről tárgyaló bizottságban nem vesz részt, Latorcai Csaba képviseli a minisztériumot. „Én is tárgyalok, és tartom a kapcsolatot főpolgármesterrel, de általában fejlesztési kérdésekről szoktunk beszélni, ilyen volt az Egészséges utcák program, ami az uniós forrásokból megvalósul, vagy a villamosbeszerzés, amely összességében szeptember óta egy nyolcvanmilliárd forintos fejlesztési forrást juttatott Budapestnek, és a reményeink szerint a jövőben is lesznek még ilyenek” – részletezte a kereszténydemokrata politikus.

Arról, hogy a fővárosra kirótt 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulásból Karácsonyék csak harmincmilliárdot fizettek be, és az államkincstár milliárdokat inkasszózik tőlük, Navracsics Tibor azt mondta, a magyar kormány mindenben a jogszabályoknak megfelelően járt el, „tehát amikor a szolidaritási hozzájárulás keretében befizetendő összeget határozta meg, akkor is”, és az inkasszó is a jogszabályok alapján történik.

A szolidaritási adó esetleges reformjával kapcsolatban a miniszter közölte, a Megyei Jogú Városok Szövetségének is van egy konkrét javaslata arra, hogy hogyan kellene átalakítani a rendszert. Ma már konszenzus van abban a tekintetben, hogy változnia kell a szolidaritási hozzájárulás mértékének vagy befizetési módjának a mechanizmusán. „Ugyanakkor a választások előtt én ezt már nem látom reálisnak a mostani időszakban” – tette hozzá.

Megjegyezte ugyanakkor, arra kapott a kormánytól felhatalmazást, „hogy az önkormányzati rendszer jövőbeni reformja keretében a finanszírozást és a szolidaritási hozzájárulást, adózási kérdéseket is tekintsük át. Januárban megkezdjük a tárgyalásokat” – jelentette be Navracsics Tibor, aki az önkormányzati szervezetekkel, polgármesterekkel, megyei közgyűlési elnökökkel fogja áttekinteni az összes lényeges kérdést és ebben a szolidaritási hozzájárulás kérdését is. Ezekre a tanácskozásokra meghívást kap majd a Karácsony Gergely főpolgármester is.

A teljes cikk itt olvasható