Július elsején lépett hatályba a helyi önazonosság védelméről szóló törvény. Azóta a jogszabály alapján több településen alkottak helyben vitákat kavaró önkormányzati rendeleteket; a legutóbbi hír szerint Rajkán döntöttek úgy, hogy másfél millió forintot kell fizetnie annak, aki ott kíván letelepedni. Sátoraljaújhelyen magyar nyelvtudáshoz, Újlengyelben legalább egyéves munkaviszonyhoz, vállalkozói státuszhoz vagy tanulói jogviszonyhoz, Taktaharkányban pedig középfokú végzettséghez kötötték a betelepülést.

Nem határoltuk be, hogy milyen típusú döntéseket várunk, mi is kíváncsiak voltunk, hogy a helyi közösségek a választott képviselőik és elöljáróik révén milyen megoldásokat fognak keresni

– mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádióban. – A jogszabály számos lehetőséget kínál a beköltözések révén fokozódó nyomás ellentételezése; ezek között dominásan jelenik meg az önkormányzati elővásárlási jog alkalmazása, a betelepülési hozzájárulás megkövetelése, vagy épp a lakcímbejelentés feltételhez kötése, hiszen például a budapesti agglomerációban is az egyik legnagyobb problémát épp az jelenti, hogy a népesség növekedésével nem tart lépést a közszolgáltatási infrastruktúra – ivóvíz, szennyíz, közlekedés – korszerűsítése.

Navracsics Tibor szerint az intézkedések azt mutatják, hogy Magyarországon erős önkormányzatok vannak, ahol a helyi ügyeket meg tudják vitatni és döntéseket tudnak hozni, és ez elégedettséggel tölti el, hiszen a törvény célja az volt, hogy amikor egy helyi közösség úgy érzi, problémaként jelentkezik számára a betelepülők „sokasága”, akkor erre valamilyen jogállami választ tudjon adni.

És bár az önkormányzatok is tapogatják a határait ennek a jogállamiságnak, hiszen született olyan rendelet, ami az alaptörvénybe ütközött, szép lassan kialakul a rendeletek gyakorlata.

„Eddig a nagyjából 3200 önkormányzatból huszonkilenc alkotott valamelyen rendeletet, ami azért egy elenyésző szám” – jegyezte meg. Hogy melyek azok az intézkedések, amelyek ellentétesek az alaptörvénnyel, Navracsics Tibor elmondta: minden olyan, amely valamilyen diszkriminációt tartalmaz.

A kormányhivatalok egyébként folyamatosan értékelik a rendeleteket, hiszen sok esetben egy nem diszkriminatívnak tűnő meghatározás is válhat diszkriminatívvá a részletes kifejtés során.

„Különösen ügyelni kell arra, mint ahogy az alaptörvény is szabályozza, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés a származása, faja, felekezete, vallása, világnézete miatt, hogy ne szerepeljen ilyen egyetlen rendeletben sem, illetve ne is adjon okot ilyen megkülönböztetésre” – emelte ki a miniszter. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

jelentkezhetnek olyan problémák, ahol maga a gyakorlat válhat diszkriminatívvá, vagyis figyelni kell magát a jogalkalmazást is.

Arra a kérdésre, hogy a rajkai rendelet – miszerint a betelepülőknek hatvan napon belül meg kell szüntetniük a külföldi lakóhelyüket – nem sért-e uniós jogot, Navracsics Tibor azt válaszolta, önmagában a szabad mozgást ez nem sérti, mert bárki bárhová költözhet.

„Azt viszont nem tudom megmondani, hogy az uniós jogban van-e bármi olyan kikötés, amely erre vonatkozóan tartalmazna rendelkezést, de jól látszik, hogy Rajka és az ország északnyugati csücske milyen problémával küzd. Önmagában a betelepülési hozzájárulás meghatározása arra való válaszkeresés, hogy a Pozsonyból nagy mennyiségben Rajkára költözők az ottani infrastruktúrára olyan terhelést jelentenek, amivel már nem bír az adott közösség vezetése, és ez a betelepülési hozzájárulás segíthet ahhoz a településnek, hogy korszerűsítse az infrastruktúráját” – fejtette ki a miniszter.

Ha egy rendelet nem felel meg a kritériumoknak, a demokrácia korrigálja magát – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Vagyis a rendeletet az önkormányzatnak vissza kell vonnia, amire már volt is példa, majd a kormányhivatallal együtt újat alkothat, ami összhangban van az alaptörvény szellemével és a magyar jogrendszerrel.