Magyarország nem támogatja az új struktúrát és az egységes alap létrehozását, amelybe a kohéziós politika és a vidékfejlesztési agrárpénzek is bekerülnének – szögezte le Navracsics Tibor. Hozzáfűzte, „Nagy István agrárminiszter kollégámmal együtt mondhatom, hogy ez egyik félnek sem jó, és egyik szakpolitikának sem jó. Attól tartunk, hogy ez az egységes alap mind a kohéziós politika, mind pedig az agrárpolitika eddigi eredményeit is veszélyezteti, és a célkitűzések elérését is veszélyezteti”.

A vita során Magyarország világossá teszi, hogy nem ért egyet az új struktúrával, és ragaszkodik a kohéziós politika önálló eszközrendszerének megtartásához – közölte a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy a Kohézió Barátai nevű tagállami csoportosulás a román állandó képviseleten tartott szerdai egyeztetésen is hasonló álláspontot képviselt.

Komoly veszély fenyegeti a kohéziós politikát, egyesek szükséghelyzeti politikaként próbálják beállítani azt, és a koronavírus-járvány, illetve az orosz-ukrán háború következményei miatt sújtott területeken szükségmegoldások finanszírozására használnák fel az eszközrendszerét – mutatott rá Navracsics Tibor.

Kiemelte: attól is tartanak, hogy a versenyképességet szolgáló új eszközrendszer „feleszi” a kohéziós politikát, holott a kohéziós politika a versenyképesség alapja, mivel egyenes arányosság figyelhető meg egy ország kohéziós szintje – azaz a fejletlenebb térségek felzárkóztatása – és versenyképessége között.

„A szerdai, a román állandó képviseleten tartott kohézióbarát-egyeztetésen volt, aki a versenyképesség felől közelítette meg a kérdést, volt, aki a stratégiai célkitűzések és a társadalmi kohézió felől, de abban egyetértettünk, hogy a kohéziós politika önállóságát meg kell védenünk. Most különösen veszélyes időszakát éli a kohéziós politika” – fejtette ki a miniszter.

Kitért a kohéziós politika félidei felülvizsgálatának tapasztalataira is. Elmondta, Magyarország a jelenlegi, nehezebb politikai körülmények között is időarányosan ugyanolyan jól, sőt "árnyalatnyival" jobban teljesít, mint a 2014-2020-as pénzügyi időszakban, amelyet az első három legjobban teljesítő tagállam között zárt.

„Források vannak felfüggesztve, a feljogosító feltételek miatt nem férünk hozzá bizonyos pénzekhez, ennek ellenére hatékonyan használjuk fel az uniós forrásokat” – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.

A források átcsoportosításával kapcsolatban közölte, Magyarország kéréseire az Európai Bizottság, illetve Raffaele Fitto alelnök rugalmasan reagált. „Több sikert is sikerült elérnünk, és még most is folynak a tárgyalások, hogy a korhoz és az igényekhez igazítsuk a forrásfelhasználást. Elég jól állunk a tárgyalásokkal”.

A visszatartott kohéziós források ügyében a miniszter azt mondta, másfél hónappal a választások előtt nem tartja célszerűnek a kérdés napirendre tűzését, arra a választásokat követően kíván visszatérni.

Felidézte, 2022-ben is a választások után indult új tárgyalási szakasz, és a június elején megalakult kormány decemberre valamennyi lényeges megállapodást alá tudta írni. „Abban bízom, hogy a 2026-os választások után is, ha megkeressük az Európai Bizottságot, és a megerősített mandátum fényében felülvizsgáljuk a felfüggesztett forrásokat, ismét haladást tudunk elérni” – tette hozzá.

Arra a felvetésre reagálva, amely szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint Magyarországnak vissza kellene fizetnie mintegy tíz és félmilliárd eurót, Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a kormány ezt képtelenségnek tartja, „jogilag is és minden más szempontból is”.