Navracsics Tibor – aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője is – hangsúlyozta: a területfejlesztés célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatásával.

Míg Budapesten az egy főre jutó nemzeti össztermék kétszerese a nemzeti átlagnak, addig vidéken csak három olyan vármegye van – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér – ahol az egy főre eső nemzeti össztermék eléri a nemzeti átlagot. Az összes többi vármegye jóval a nemzeti átlag alatt van – közölte.

Emlékeztetett: az elmúlt négy évben nemcsak azt tudták elérni, hogy a jogszabályi környezet megújult, ma már minden rendelkezésre áll a sikeres szakpolitikához. Van felsőoktatási háttér, intézményrendszer, szakemberek, illetve van a Versenyképes járások program, amellyel bizonyították, hogy a térségi szemléletnek is van helye a magyar fejlesztéspolitikában, és azt is, hogy a magyar önkormányzati rendszer is ki tudja fejleszteni együttműködési kultúráját.

A miniszter arról is beszélt: a területfejlesztési politikában ahány térség, annyiféle probléma adódhat. Van, ahol a képzett munkaerő hiányzik, van, ahol a közlekedési infrastruktúra gyenge, máshol a beruházások hiányoznak, vagy a gazdaságon túli versenyképesség, az oktatási, egészségügyi ellátórendszer gyengélkedik – sorolta a kereszténydemokrata politikus.

Felidézte, az év eleji területfejlesztési konferenciákon 2023-ban Nógrád vármegyében a térségi megközelítésről volt szó, 2024-ben Mohácson a dél-dunántúli térség elmaradásáról beszéltek, 2025-ben Ózdon az a Versenyképes járások program volt a fő téma, amelyben idén már 2900 településen valósulnak meg fejlesztések, Sümegen pedig a belső perifériák állnak a középpontban.

Czunyiné Bertalan Judit területfejlesztésért felelős államtitkár előadásában kifejtette: a falunak és a városoknak egymást erősítve kell fejlődniük. Több tényező – például a nagyvárosoktól való távolság, vagy a demográfiai adottságok – miatt nem lehet ugyanazokat a módszereket alkalmazni mindenhol.

Fontos, hogy homogén legyen a területek közszolgáltatásokkal való lefedettsége, arra is megoldást kell találni, ahol nem erős a járásszékhely. Azt is figyelembe kell venni, hogy Budapest és a Balaton „nemzetközi mezőnyben versenyez”, Sümeg pedig a Balatontól nem messze mégis történelmi és tradicionális helyzeti adottságokból adódó hátrányokkal rendelkezik – sorolta az államtitkár.

Végh László (Fidesz-KDNP) Sümeg polgármestere is megerősítette: városuk perifériális helyzetben van, félúton Veszprém és Zalaegerszeg között. Sümeg, bár Veszprém vármegyei település, de erős kötődése van Zalához, vonzáskörzete is fele-harmada részben Zala vármegyébe nyúlik át. A Marcal völgyében a Veszprém vármegyeiek mellett vannak zalai és vasi települések is, ezért térséget egyben kell kezelni – hangsúlyozta.