Az északi part villamosítása nem halogatható: ez a hiányzó láncszem ahhoz, hogy a tó körbeérjen, nemcsak térképen, hanem valós mobilitási lehetőségekben is. Ugyanígy kulcskérdés a balatoni térség úthálózatának fejlesztése, hiszen az itt élők, dolgozók és vállalkozók számára az elérhetőség nem kényelmi, hanem gazdasági és társadalmi alapfeltétel - hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szombaton közösségi oldalán, egy, a témában Balatonfüreden rendezett konferenciáról beszámolva.
Hiszünk benne, hogy a Balaton nem csak célpont, hanem élettér, és ezért a Balaton körül egységes, kiszámítható és fenntartható vasúti közlekedés megteremtése nem csupán közlekedéstechnikai kérdés, ez a térség versenyképességének, fenntartható turizmusának és a helyi közösségek életminőségének alapfeltétele
– fejtette ki Navracsics Tibor. Az MTI tudósítása szerint az üdülőrégió fenntartható térségi mobilitási tervének bemutatásáról szóló konferencián a tárcavezető rámutatott, miközben mindenki egységként gondol a Balaton térségére, ez koránt sincs így, komoly nehézséget jelent eljutni az északi partról a déli partra.
Navracsics felidézte, milyen látványos fejlesztések történtek az elmúlt években, amelyek segítették az eljutást az üdülőrégióba. Azt azonban eddig nemigen vizsgálták, hogy milyen térségi közlekedési problémákkal küzd a Balaton, ezt a hiányt pótolta most a Balaton Fejlesztési Tanács - tette hozzá a miniszter.
Azt, hogy a Balaton mennyire nem egységes térség, a miniszter el- és bevándorlási folyamatokat, valamint gazdasági erőt mutató országos és régiós térképekkel szemléltette. Ezeken jól kirajzolódott, melyek az üdülőrégió kedvezőtlenebb helyzetű részei. Példaként említette, hogy míg a keleti medence egyértelműen gravitál a nagyvárosok, főként Budapest felé, a nyugati medencének nincs hasonló dinamizáló erőt jelentő „gazdája”.
A keleti medencében az országos átlagnál erősebb, míg a nyugati medencében annál gyengébb gazdasági erejű járások, települések találhatók, ez a mobilitás fejlesztésének parancsát jelenti – fogalmazott Navracsics Tibor. Hozzátette,
a különbségek csökkentésére jobban oda kell figyelni, hogy a Balatont valóban egységes térségként, közösségként lehessen kezelni.
Térségi fejlesztéspolitikai alaptétel, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése dinamizál – hangsúlyozta. Rámutatott az üdülőrégió azon problémájára is, hogy miközben a déli parton viszonylag jó a közlekedés, az északi partról ez nem mondható el, főként a vasútról.
Tapolcáról ma annyi idő alatt lehet eljutni a fővárosba, mint száz évvel ezelőtt
– jegyezte meg a kereszténydemokrata politikus. Kitért a balatoni identitás kérdésére is. Mint mondta, az első nagyobb kísérlet ennek megteremtésére a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa program volt, amelyen 116 balatoni település vett részt. Ami 2020-21 körül elindult, az most a Veszprém-Balaton Európa Sportrégiója 2026 programmal folytatódhat. Ahhoz, hogy ez az identitás valóban kézzelfogható legyen, alá kell támasztani jó térségi infrastruktúrával – vélte Navracsics.
A balatoni közlekedésfejlesztésben nagy előrelépésként értékelte, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium éves fejlesztési keretében megjelent feladatként az északi part vasúti villamosításának és a balatoni körvasútnak a tervezése. Véleménye szerint
a tó körbevonatozhatóságának megteremtése önálló turisztikai attrakcióként is megállja a helyét, ugyanakkor megnyitja a térség településeit egymás felé, ami a munkavállalás szempontjából is lényeges.
