Nacsa Lőrinc szerint folytatni kell azt a munkát, amelyben „minden magyar felelős minden magyarért”, éltetni kell azt a szellemiséget, amely a határok túloldalán nem idegen földet, hanem a ma élő magyarság szülőföldjét és hazáját is látja.

Ne engedjünk éket verni magyar és magyar közé olyanok által, akiknek a magyarság levetkőzhető jelmez, a határon elhagyott politikai díszlet. Mi folytatni akarjuk a programokat, az együttműködéseket, amelyek által a határon túli magyarság számtalanszor megmutatta, hogy a nemzet szerves részét képezi és gazdagítja

– hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Kiemelte: a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben sokat tett azért, hogy a nemzet határokon átívelő egysége egy megélt és mindennapi valóság lehessen: ezt a célt szolgálták az oktatási és gazdasági programok, a külhoni magyarság közjogi egyesítése, kulturális megerősítése, az önazonosságuk megőrzését szolgáló kezdeményezések.

A Vásárhelyi Forgatag olyan ünnep, amely nemcsak a kultúráról, hanem a közösségről, az összetartozásról és a magyarság jövőbe vetett hitéről is szól – mondta az államtitkár. Azt kívánta a marosvásárhelyieknek, hogy a Forgatag legyen a találkozás, a megismerés és az újrakezdés ünnepe is.

„Engedjük közel magunkhoz mindazt, ami a magyar kultúra legjava! Éljük át, hogy Marosvásárhely - valakinek földrajzi pont, de - lelki értelemben híd is, amely összeköt bennünket, magyart a magyarral, ma, és az elmúlt évszázadok kapcsolatában is az előttünk járókkal. Éljük át annak a valóságát, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs” - fogalmazott köszöntőjében Nacsa Lőrinc.

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere arról beszélt, hogy a Vásárhelyi Forgatag nemcsak egy kulturális fesztivál, hanem a magyar közösség összefogásának, megerősítésének, egymásba vetett hitének, a város „visszavételének” tere. „Ez a mi éves népszámlálásunk. Nem papíron, hanem tényleges jelenléttel. Azzal, hogy itt vagyunk, hogy évről évre újra megmutatjuk: élünk, számítunk és együtt erő vagyunk” - mondta a polgármester.

Csibi Attila Zoltán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei elnöke a Kultúrpalotában tartott nyitógálán úgy értékelt: a Vásárhelyi Forgatag adta vissza a város magyarságának önbizalmát, ez volt a szikra, amelyből „önkormányzati erő nőtt ki”.

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozva kiemelte: ha a magyarságnak ott kell lennie, ahol a róla szóló döntések születnek, különben elveszítheti mindazt, amiért évtizedeken át dolgozott. Ennek bizonytékaként bejelentette: a bukaresti kormány oktatási minisztere csütörtökön aláírta a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum megalapításáról szóló rendeletet.

Nagy Éva, a több mint négyszáz találkozási lehetőséget kínáló, egész hetesre bővült fesztivált szervező Marosvásárhelyért Egyesület elnöke közölte, az idei rendezvénysorozat központi témája a vásárhelyiség. „Vásárhelyinek lenni nem csupán egy születési adat, hanem egy döntés. Döntés, hogy összekapaszkodunk. Döntés, hogy megőrizzük ezt a várost olyannak, amilyennek szeretjük: magyar szavak, magyar dallamok, magyar ünnepek városának is” – tette hozzá az egyesület elnöke.

A gálaesten a szervezők a Marosvásárhelyért Egyesület által két éve alapított Bethlen Zsuzsanna-díjjal tüntették ki Ábrám Tibor marosvásárhelyi nóta- és népdalénekest, majd a Sárik Péter Trió Bartók Béla műveit feldolgozó különleges dzsesszkoncertjét hallgathatta meg a 12. Váráshelyi Forgatag nyitógálájának közönsége.