Nacsa Lőrinc a jelenleg mintegy 2,2 millió, szomszédos országokban élő magyarról azt mondta, „papíron a legjobb dolguk Szlovéniában van, a muravidéki magyaroknak”. A kisebbségi védelmi rendszer komoly jogokat biztosít számukra, ilyen például a hivatalos nyelvhasználat, a parlamenti képviselet, valamint állami források állnak rendelkezésükre. Ez a „jólét” azonban elkényelmesedéshez vezethet, és asszimilációs veszélyt is jelenthet – figyelmeztetett az államtitkár.

Hangsúlyozta, a legjobb az lenne, ha minden szomszédos országban, ahol magyar közösségek élnek, rendelkeznének parlamenti képviselettel. Még ideálisabb, amikor a helyi magyar párt kormányzati szereplőként is jelen van. Ez azonban csak Romániában és Szerbiában valósul meg, míg Horvátországban a magyar párt tölti be a mérleg nyelvének szerepét – részletezte Nacsa Lőrinc. Leszögezte:

az etnikai politizálásnak nincs alternatívája. Mindannyiunk érdeke, hogy parlamenti képviselettel rendelkezzenek a helyi magyar pártok.

Ez azért lényeges, mert ha ott vagyunk a döntéshozatalnál, képesek lehetünk pozitívan alakítani az eseményeket, ám hiányunk esetén nem tudunk hatással lenni a folyamatokra.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarságon leginkább a béke tudna segíteni, hiszen a háborúnak orosz, ukrán és magyar áldozatai is vannak. Felőrli az idegeket, hogy háborús helyzetben kell élniük. Ráadásul Ukrajna indított egy „háborút” a magyarok ellen a kisebbségi jogok visszaszorításával, pedig a megszerzett jogokból visszalépni nem a 21. századi jogrendszer sajátja.

A béketárgyalások feltételei között helyet kell kapnia a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódnak és jogaik érvényesítésének is. Elfogadhatatlan, ha nem tanulhatnak az anyanyelvükön - jelentette ki Nacsa Lőrinc, hozzáfűzve,

a kárpátaljai magyarok nem élhetnek félelemben, jogszűkítésben.

Kitért a Szülőföldön magyarul programra, elmondta, az oktatási-nevelési támogatás célja, hogy magyarnyelvű intézményekbe írassák a külhoni magyar gyerekeket. Három évvel ezelőtt megemelték az összeget, most bruttó százezer forint gyermekenként az iskolakezdési támogatás. Idén csaknem 240 ezer igénylés érkezett, ami több, mint az elmúlt években. Az iskolásokon kívül az óvodások is jogosultak a támogatásra.

Azért is nőhetett az érdeklődők száma, mert az elmúlt időszakban a kormány támogatásával több magyar óvodát is átadtak a Kárpát-medencében – jegyezte meg az államtitkár. Arról a visszatérő kritikáról, hogy a magyarországi családok, gyerekek miért nem kapnak iskolakezdési támogatást, közölte, „általában ellenzéki politikusok szoktak minket ezzel támadni. Ők véletlenül vagy szándékosan elfelejtik megemlíteni a tényt, hogy a magyarországi családtámogatási rendszer – amelybe beletartoznak az ingyenes tankönyvek, a családi adókedvezmények, valamint a gyermekek után járó családtámogatások is – sokkal nagyobb összeget tesznek ki százezer forintnál.”

Az adott ország vezetői nem mindig fogadják örömmel ezeket a támogatásokat, ám az elmúlt években ezen a téren is jelentős előrelépés történt – közölte Nacsa Lőrinc. Kijelentette, „az elmúlt tíz évben jelentősen javult a kapcsolatunk minden szomszédos országgal, kivéve Ukrajnát. Azt megelőzően sokkal gyakrabban előfordultak zászlóleszedések, magyarverések, mostanában nyugodtabb a helyzet ebből a szempontból.”

Már a szlovákok sem revizionista törekvéseket látnak a magyar nemzetpolitikában, nem gondolják, hogy ellenük irányul. Tisztában vannak vele, ha mi támogatjuk az ott élő magyar közösségeket, azzal az ő kulturális életüket is gazdagítjuk

– folytatta az államtitkár. Leszögezte: a közép-európai építkezésnek nincs alternatívája, különböző, a régiót érintő ügyeket úgy tudjuk eredményesen képviselni, ha együttműködünk. Az elmúlt években a migráció elutasítása hozta össze ezeket az országokat. Közép-európaiként a génjeinkben van az együttműködés kényszere és igénye, lehet, hogy tízből hét dologban értünk egyet a szlovák kormánnyal, akkor fókuszáljunk erre a hétre – fogalmazott Nacsa Lőrinc.