A külhoni magyarság megtartásának egyik feltétele az erős magyar intézményrendszer, ezért az elmúlt tizenöt évben több mint 6500, a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar szervezet és intézmény működéséhez járultak hozzá – mondta Nacsa Lőrinc. Kijelentette:

az identitás megőrzése, a szülőföldön való boldogulás legfontosabb eszköze a minőségi magyar nyelvű oktatás, a magyar kultúra és a magyar egyházak megőrzése, valamint a gazdasági beruházások.

A támogatások között említette a Szülőföldön magyarul programot, amelyben idén több kérelmet kaptak, mint tavaly, ez pedig azt jelenti, hogy nőtt a külhoni magyar nyelvű intézménybe járók száma, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek köszönhetően az elmúlt időszakban 158 új óvoda, illetve bölcsőde jött létre, valamint megvalósult 727 intézmény felújítása.

A nemzeti összetartozás akkor tud igazi valósággá válni, ha a mindennapok szintjén is megvalósul

– fogalmazott a kereszténydemokrata politikus a Határtalanul programról szólva, amelynek köszönhetően az elmúlt években majdnem hatszázezer anyaországi diák juthatott el valamelyik külhoni régióba a kormány támogatásával, idén pedig várhatóan további ötvenezer résztvevője lehet a programnak.

Az államtitkár beszámolt az idén indult Jövő nemzedéke programról, amelyben külhoni fiatalok közösségeit támogatják: első körben ötszázmillió forintból 712 pályázatot finanszíroznak, valamint a Kárpátalján meghirdetett új nyelvtanulási programról, amelyben ruszin és ukrán anyanyelvűeket hívnak magyarul tanulni, és amelynek köszönhetően akár három-hatezer ember tehet majd magyar nyelvvizsgát.

Sikeres a testvértelepülési program, amelyben tizenöt év alatt 1100 kapcsolat létrejöttéhez vagy megerősítéséhez járult hozzá,

a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közös diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramban pedig harminc országból újabb 164 hallgatónak ítélték meg támogatást az idei tanévben – fejtette ki Nacsa Lőrinc.

Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke azt hangoztatta, hogy békében is nehéz olyan nemzetpolitikát vinni, mint amit a kormány képvisel, a válságok korában pedig ez még nehezebb, de mégis elmondható, hogy a magyar nemzetpolitika egy sikertörténet, a nemzetegyesítés pedig egy létező valóság. Arról kérdezte az államtitkárt, milyen tervek vannak a jövőre nézve, különös tekintettel a kárpátaljai közösségek újjáépítésével kapcsolatban.

Herczeg Tamás (Fidesz) alelnök rámutatott, jó, hogy van egy a nemzetpolitika céljait segítő jogszabályi környezet, intézményrendszer és költségvetés, de mit sem érne mindez, ha nem olyan kormány van, amely a mindennapi gondolkodásában és cselekvésében képviseli a nemzetpolitika prioritását.

Szászfalvi László, a bizottság KDNP-s tagja arról beszélt, a külhoni magyarságot érintő sokrétű, folyamatosan és koherensen működő programok mostanra szinte teljesen természetessé kezdenek válni, de ezeknek

a békeidőben felépített programoknak a megvédése és fenntartása a jelenlegi körülmények között igenis nagy teljesítmény.

Nacsa Lőrinc közölte, a háború végén segíteni kell majd a Kárpátaljáról Magyarországra érkezett, de oda visszatérni szándékozókat a visszaköltözésben, továbbá a nemzetközi fórumokon is ki kell állni a kárpátaljai magyarság mellett. Figyelmeztetett arra:

újra vannak a magyar parlamentben, akik uszítanak a határon túli magyarok ellen, és ha tavasszal nem nyer a Fidesz, akkor visszatérne a magyart-magyart ellen fordító, a határon túli magyarok jogait pedig kétségbe vonó politika.

Fontosnak nevezte továbbá a szomszédos országokkal a jó gazdasági viszonyt és a közös infrastruktúra-fejlesztéseket is.