Hollik István felidézte: 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP kapta meg a lehetőséget a kormányzásra, Budapestnek közel háromszázmilliárd forintos adóssága volt, amit egyébként éppen annak a Bajnai-Gyurcsány-kormánynak köszönhetett, amelynek az államtitkárai most az ellenzékben ülnek. 2002 és 2010 között ugyanis szándékosan alulfinanszírozták a településeket, nem adták oda a megfelelő mennyiségű normatívát, ezért a legtöbb település kénytelen volt adósságba verni magát. 2010-re a települések 1300 milliárd forint adóssággal rendelkeztek, amit a Fidesz-KDNP kormány átvállalt – mutatott rá a KDNP vezérszónoka. 

Hozzáfűzte, Tarlós István főpolgármester 2019-re konszolidálta Budapest anyagi helyzetét, megújult a tömegközlekedés, és a fővárosnak több mint 214 milliárd forint megtakarítása volt.

Karácsony Gergely tulajdonképpen egy ciklus alatt, pestiesen szólva »a fenekére vert« ennek a megtakarításnak, és ma 170 milliárd forint adóssága van a fővárosnak. És ilyenkor fel lehet tenni a kérdést, hogy hol van ez a pénz

– mondta Hollik István. Közölte: 2025-ben 303 milliárd forint iparűzési adó bevétele lesz a fővárosnak, és ehhez képest kell 89 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizetnie. Magyarország régiói az EU átlagos fejlettségi szintjének körülbelül a hatvan-hetven százalékán állnak, Budapest pedig 168 százalékán, így nem helyes megkérdőjelezni a szolidaritást – vélte a kereszténydemokrata politikus.

Kiemelte: még inkább visszás csődről és kivéreztetésről beszélni, amikor teljesen fölösleges luxusköltések vannak Budapesten, és a főpolgármester ötvenmilliárd forintot akar elkölteni Rákosrendező megvételére, vagy például önmaga vallja be, hogy húszmilliárd forintnyi iparűzési adót nem képes beszedni.

Az elmúlt öt évben öt és félmilliárd forintot fizettek ki béren kívüli juttatásként, értsd jutalomként vállalatvezetőknek és Karácsony Gergely több tucat tanácsadójának – jegyezte meg Hollik.

Kitért arra is, hogy az elmúlt tizenöt évben milyen fejlesztések valósultak meg tisztán kormányzati forrásból Budapesten. Megemlítette a Városligetet, a Puskás Arénát, illetve a tömegközlekedés fejlesztését, például a 3-as metró teljes vonalának a felújítását és a CAF villamosok beszerzését.

Teljesen világos, hogy a kormány segít és fejleszti Budapestet, és egyáltalán nem akarja csődbe vinni. Aki csődbe viszi, az az, aki felelős lenne a felelős gazdálkodásért, de ez nem sikerül neki

– szögezte le a KDNP-s képviselő. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat célja, hogy ha a főváros rosszul gazdálkodik is, minden fővárosi dolgozó kapja meg a bérét, és a tömegközlekedés működjön. Ezért cserébe átláthatóságot kell biztosítani, lehet, hogy Karácsony Gergely tiltakozása mögött éppen ez húzódik meg.

A KDNP vezérszónoklatát Nacsa Lőrinc folytatta, aki úgy fogalmazott: „két dolog hiányzik a mai vitából: Karácsony Gergely lemondása nem érkezett meg, és Gy. Németh Erzsébeték nem számoltak el azzal a 214 milliárddal, amit Tordai Bencével és a társaikkal közösen elloptak a fővárosból”.

Tarlós István 214 milliárd forint plusszal adta át a fővárost, aminek nyoma veszett, eltűnt a gyurcsányista tanácsadók körében, a DK-s cégvezetők zsebében, a párbeszédes háttérembereknél

– mondta Nacsa. Kijelentette: Karácsony Gergelynek a lemondását kellett volna lerakni a parlament asztalára, amiért nem volt képes ezt a fővárost vezetni. Egyre volt képes: a haverokat kifizetni és utána panaszkodni, széttenni a kezét és a kormányhoz fordulni, hogy segítsen, adjon még több pénzt.

A képviselő beszélt arról is, hogy tizenöt év alatt 2600 milliárd forintnyi beruházás érkezett a kormánytól Budapestre. Eközben a városvezetés eredménye, „hogy kitűznek mindenféle zászlókat az épületekre, de irányítani, költségvetést készíteni, megvédeni a fővárosi munkahelyeket és a fővárosiak közlekedését, nem tudnak”.

Azt érték el, hogy Budapest lett a legszemetesebb város, ez az önök egyetlen eredménye.