– Mit gondol a kereszténydemokrácia szerepéről a mai magyar politikában? Milyen munka folyik a KDNP Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetében, illetve a Homokhátság megmentéséért?

– A kereszténydemokrácia ma is az egyik legstabilabb iránytű a magyar politikában. Olyan értékeket képvisel, mint a közösség, hagyomány, egymás iránti felelős gondolkodás, amelyek nem évülnek el, sőt a jelenlegi, sokszor bizonytalan világban még fontosabbak. Mi itt Csongrád-Csanád vármegyében is azt valljuk: a közélet alapja a szolgálat, a hiteles munka és a közösség iránti felelősség. A KDNP vármegyei szervezete is aktív, jól beágyazott a helyi közéletbe, közösségekbe és jó kapcsolatot tartunk az egyházakkal és civil szervezetekkel.

A legfontosabb ügyünk a Homokhátság vízpótlása mellett a migráció okozta problémák felszámolása. Nekünk ez itt a térségben nem politikai divattéma, hanem a jövőnk.

A vízpótlás, az elsivatagosodás megállítása és a gazdáink megélhetésének biztosítása olyan közös ügy, amelyért itt mindannyian felelősek vagyunk. Gazdafórumokon, szakmai egyeztetéseken és kormányzati szereplőkkel együtt dolgozunk azon, hogy a térség élhető vidék maradjon.

– A Szegedi Dóm és Dóm tér nemzeti emlékhellyé nyilvánítása milyen szimbolikus és gyakorlati értéket jelent Szeged lakói számára?

– A Szegedi Dóm és a Dóm tér nemzeti emlékhellyé nyilvánítása a szegediek számára több mint egy cím. A Dóm és a Dóm tér a város lelke. A hit, az újjászületés és az összetartozás szimbóluma, amely generációkat köt össze. A döntés azt üzeni: amit elődeink felépítettek, ami a magyar kultúra és a keresztény gyökereink része, az méltó a nemzeti rangra. A döntés különösen mély jelképes jelentőséggel bír, hiszen éppen idén ünnepeljük Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulóját. A Dóm és a Dóm tér is az ő víziójához kötődik: ahhoz az országépítő gondolkodáshoz, amely a kultúrát és az oktatást tette a magyar felemelkedés központi pillérévé. Klebelsberg öröksége ma is velünk él, és ez a nemzeti emlékhely rang méltó tisztelgés előtte is. Szimbolikusan ez azt jelenti, hogy

Magyarország 22. nemzeti emlékhelyeként a Dóm és a Dóm tér mostantól az ország legfontosabb történelmi-kulturális helyszínei között szerepel. Ez mindannyiunk büszkesége.

Gyakorlati értelemben pedig a cím új lehetőségeket hoz Szegednek: erősebb örökségvédelmi védelem, fejlesztési források, élénkülő kulturális turizmus és olyan programok, amelyek még inkább megtöltik élettel a teret.

– Melyek most a választókerületében zajló legfontosabb fejlesztések, stratégiai kérdések? A járásokat hogyan segítette a Versenyképes Járások program?

– Csongrád-Csanád vármegye ma egyszerre épít a hagyományaira és a jövő lehetőségeire. Sokat dolgoztunk azért, hogy Szeged régióban kiemelkedő szerepe tovább erősödjön. Egészségügyi, oktatási, gazdaságfejlesztési és közlekedési beruházások indultak el az elmúlt években, amelyek közvetlenül javítják a térségben élők életminőségét. Szegeden megújult a gyermekellátás, több milliárdos egészségügyi fejlesztés valósult meg, épülnek az új tanműhelyek és közösségi terek. Ki kell emelni, hogy a gazdaságtörténet egyik legfontosabb beruházása, a BYD autógyára is épül. Ami a Versenyképes Járások Programot illeti, ott a kormányzati irányhoz hasonlóan egy nagyon fontos elvet szeretnék hangsúlyozni: a fejlesztéspolitikában térségi logikának kell érvényesülnie. Szeged körül olyan települések sora található – Deszk, Domaszék, Mórahalom –, amelyek gyakorlatilag az agglomeráció részei. Együtt élnek, együtt mozognak, együtt fejlődnek a várossal. Éppen ezért ezeknek a településeknek egy rendszerben, egymással összefüggésben történő fejlesztése a kulcs. A Versenyképes Járások Program ezt a szemléletet erősíti.

A fejlettebb települések hozzájárulnak ahhoz, hogy a környező települések, amelyeknek a bevételi lehetőségük sokkal szerényebb, fejleszteni tudjanak.

Ennek köszönhetően zajlik az utak, közintézmények, közszolgáltatások modernizálása; ezek mind olyan beruházások, amelyek a térség egésze számára hoznak előrelépést. A program eredménye az, hogy a vármegye nem széttöredezett, hanem egyre inkább összehangoltan fejlődő térség, ahol a város és vidék nem egymás ellen dolgozik, hanem egymást erősítve növekszik.

– Ön szerint mi a 2026-os országgyűlési választás fő tétje, és milyen kampányra számít helyi szinten?

– Országos szinten a 2026-os választás legnagyobb tétje egyszerűen megfogalmazható: meg tudjuk-e őrizni Magyarország békéjét, biztonságát és gazdasági önállóságát, vagy visszatérünk ahhoz a baloldali politikához, amely újra adóemeléseket, megszorításokat és kiszolgáltatottságot hozna az embereknek. Egy olyan időszakban élünk, amikor Európát háború, migrációs válság és bizonytalan gazdasági helyzet terheli. A kormány békepárti álláspontja, határvédelme, családtámogató és gazdasági önállóságot erősítő politikája őrizte meg azt a stabilitást, amelyre ma is büszkék lehetünk. Ezért a 2026-os választás tétje az, hogy folytatjuk-e ezt az utat, vagy átengedjük az országot olyanoknak, akik már bizonyították, hogy nem a magyar emberek érdekeit képviselik. Mi pedig itt és különösen a déli határ mellett pontosan tudjuk, mit jelentenek ezek a fenyegetések.

Ez a térség 2015 óta fokozottan van kitéve a migráció okozta problémáknak, ezért az itt élőknek különösen fontos a biztonság és a határvédelem megőrzése.

Ezért különösen fontos itt a térségben, hogy olyan kormánya legyen az országnak, amelyre nem nehezedik külső nyomásgyakorlás, különösen a brüsszeli migrációs politika elfogadása terén.

– Hogyan tudja összeegyeztetni a személyes hitét és értékrendjét a mai eldurvult közélettel, ahol egyesek már a politikai gyilkosságra uszítástól sem riadnak vissza, politikai vezetőket rágalmaznak súlyos bűntettekkel, egyházi személyeket inzultálnak?

– Számomra a hitem iránytű, amely olyan belső tartást ad, ami akkor is megtart, amikor a közéletben sokan elveszítik a mértéket és a tiszteletet. Az elmúlt időszakban valóban olyan határok is átlépésre kerültek, amelyeket egy demokratikus országban soha nem lett volna szabad megközelíteni sem. Amikor politikai gyilkosságra uszítanak, amikor egyházi személyeket inzultálnak vagy valótlan, súlyos bűncselekményekkel rágalmaznak meg közéleti szereplőket, az nem a véleménynyilvánítás része, hanem a közösség morális alapjainak szétverése. Éppen ezért érzem még fontosabbnak, hogy kereszténydemokrata értékrendből közelítsek a politikához: türelemmel, alázattal, emberközelien, de határozottan.

A hit nem gyengeséget jelent, hanem erőt ad, hogy ne csússzak bele abba a gyűlöletspirálba, amelyet egyesek tudatosan gerjesztenek. Nekünk nem a rombolás, hanem az építés a dolgunk.

A választókerületemben nap, mint nap találkozom olyan emberekkel – gazdákkal, tanárokkal, szülőkkel, idősekkel –, akiknek a mindennapjai nem a politikai cirkuszról szólnak, hanem arról, hogyan óvják a családjukat, hogyan teremtsenek biztonságot. Nekik tartozom felelősséggel, nem azoknak, akik gyűlöletkeltésből akarnak politikai tőkét kovácsolni. Meggyőződésem, hogy a közélet megtisztításának útja a józan erő, a hit és a szolgálat. Ha ezekben következetesek maradunk, akkor a durvaság, az uszítás és a rágalmak önmagukat égetik el.

Nekünk továbbra is a közösségépítés, a fejlődés és a béke politikáját kell képviselnünk.