Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével szombaton megalakult az Országgyűlés. Az új parlament megalakulásával megszűnt a 2022-ben hivatalba lépett, Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP-kormány megbízatása. Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédében kiemelte: a példátlan mértékű felhatalmazással a Tisza Párt történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért. Az államfő figyelmeztetett: „a jogbiztonság olyan érték, amelyet minden körülmények között őriznünk kell. A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és jogba vetett bizalmára”.
A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. A nemzetiséghez tartozó képviselők nemzetiségi nyelvű esküt tettek, lovári, beás, román és horvát nyelven.
Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament egyhangúlag, 193 igen szavazattal igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.
A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van.
Az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 73 éves Vitányi István (Fidesz) – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta.
Az elnöki pulpitus jobb oldalán a Tisza Párt politikusai foglalnak helyet, mellettük a KDNP, majd a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői ülnek.
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédében kijelentette: a példátlan mértékű felhatalmazással a Tisza Párt történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért.
A kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie természetes közegébe, a közjogi keretbe
– hangsúlyozta az államfő, aki konstruktív együttműködést javasolt az ország sorsát előre vivő, a nemzetet felemelő, a békét és a közélet nyugalmát erősítő ügyekben.
Az áprilisi országgyűlési választáson Magyarország működő, demokratikus jogrendje alapján a magyar nép kinyilvánította akaratát, „a Tisztelet és Szabadság Párt példátlan mértékű részvétel mellett példátlan mértékű győzelmet avatva lehetőséget kapott a magyar emberektől az ország irányítására” – mondta Sulyok Tamás.
Úgy fogalmazott: „a fókusz ismét egyedül az ország sorsának jobbá tételére esik. Van mit javítani az emberi kapcsolatokon, hiszen ahogyan egymással szemben viselkedünk, ahogyan egymással beszélünk, ahogyan egymásra nézünk, valójában úgy tekintünk a hazánkra is. Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk és nem egymás ellenében”. A köztársasági elnök leszögezte:
a jog tisztelete Magyarországon nem lehet kérdés, minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető, és minden politikai cselekvés addig nevezhető demokratikusnak, amíg a jogállami alkotmányos rend keretén belül mozog.
„Az emberek javát kereső és szabadságát biztosító, a rend és a kiszámíthatóságot szavatoló jogrend felsőbbségének irányadónak kell lennie a hatalom mindenkori gyakorlóival szemben. A jogbiztonság olyan érték, amelyet minden körülmények között őriznünk kell. A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és jogba vetett bizalmára”.
Közös ügyeink rendezésének legalkalmasabb helye az Országház, leghatékonyabb módja a kölcsönös tisztelet, legjobb eszköze pedig a jog normáinak letisztult nyelve
– jelentette ki az államfő. Az esküt tett képviselőket figyelmeztette arra: egy ezredév országépítői közé soroltattak be, ezért mindenkire, akit az a megtiszteltetés ér, hogy a magyar parlamentben képviselje a nemzetet, egyben történelmi szerep is hárul, és a történelem is fogja majd megítélni tevékenységét.
Sulyok Tamás kiemelte: négy évre kaptak ugyan mandátumot, de a képviselők szolgálata túlmutat a parlamenti ciklusokon, és éppen ezért a napi vitákon is. A nemzet egészét hivatottak képviselni.
Azokat is, akik egyetértenek önökkel, és azokat is, akik nem, azokat is, akik erősek és azokat is, akik védelemre szorulnak. Felelősek lettek az ország minden polgáráért, világnézettől, lakóhelytől és élethelyzettől függetlenül.
A képviselők Forsthoffer Ágnest választották az Országgyűlés elnökévé titkos szavazáson, 193 igen, két nem szavazattal, tartózkodás nélkül.
Ezt követően nyílt szavazással megválasztották az Országgyűlés alelnökeit, törvényalkotásért felelős alelnökét és jegyzőit.
A közös indítványnak megfelelően az Országgyűlés alelnökének választották Hallerné Nagy Anikót és Kőszegi Krisztiánt (TISZA), Vitályos Esztert (Fidesz) , Latorcai Csabát (KDNP) és Dúró Dórát (Mi Hazánk), törvényalkotásért felelős alelnöknek Rák Richárdot (TISZA).
Az Országgyűlés jegyzőjének választották a TISZA színeiben Berki Ákost, Bodóczi Istvánt, Simon Zsuzsánnát, Néher Andrást, Rózsahegyi Áront, Sóti Anikó Zsuzsannát, Ujvári Szilviát, a Fidesz színeiben Csuzda Gábort,F. Kovács Sándort, Kovács Sándort, Németh Balázs Lajost,Varga Gábort. A KDNP képviselőjeként jegyzőnek választották Simicskó Istvánt, a Mi Hazánk képviselőjeként Dúró Dóra.
A képviselőcsoportok megalakulásával, valamint az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával létrejött a Házbizottság. A testület tagjai Forsthoffer Ágnes házelnök, Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztián, Vitályos Eszter, Latorcai Csaba, Dúró Dóra alelnökök, Rák Richárd törvényalkotásért felelős alelnök, valamint Bujdosó Andrea Anna a TISZA, Gulyás Gergely a Fidesz, Rétvári Bence a KDNP és Toroczkai László a Mi Hazánk frakcióvezetője.
Kedd délután, az Országgyűlés következő ülésén tesznek esküt a Tisza-kormány miniszterei. Az ülés 16 órakor kezdődik a napirend elfogadásával, majd ismertetik Sulyok Tamás köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről. Ezután Magyar Péter kormányfő bemutatja a minisztereket, akik ünnepélyes keretek között esküt tesznek. A kormánynak 16 minisztere lesz, őket hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti bizottságok.
