Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök november 7-ei, washingtoni találkozójáról, az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentés jövő február 28-ig való meghosszabbításáról, valamint a szociális ágazatban január elsejével 15 százalékos béremelésről is beszámolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.

Gulyás Gergely közölte: a magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban. Hosszabb ideje folynak a találkozó előkészületei, a cél az, hogy az egyeztetés a magyar-amerikai kapcsolatok és a magyar gazdaság szempontjából is eredményes legyen, ezért energetikai, hadiipari, gazdasági, pénzügyi együttműködésről szóló megállapodásokat fogadnak majd el.
Az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök a megállapodásokkal kapcsolatos bejelentéseket a sajtó nyilvánossága előtt teszi majd meg a Fehér Házban, az Ovális Irodában, a megszokott amerikai protokoll szerint – tette hozzá a miniszter. Kiemelte:
a találkozó arra is lehetőséget ad, hogy a két vezető a béke lehetséges kimeneteléről eszmét cseréljen, és azt is meghatározzák, mi az a menetrend, amely elvezethet az amerikai-orosz találkozóig és ezen keresztül az orosz-ukrán békemegállapodásig.
Örülnek annak, hogy a tervezett békecsúccsal kapcsolatban egyetlen ügyben nincs vita, hogy a helyszín Budapest lesz. De nem a helyszín a legfontosabb, hanem az, hogy békemegállapodás szülessen - jegyezte meg Gulyás Gergely.
Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök, aki a hivatalban lévő európai vezetők közül egyedül képviselte a béke ügyét és a háborús felekkel való tárgyalás fontosságát az elmúlt három és fél évben, azzal az amerikai elnökkel találkozik, aki január óta, háta mögött az amerikai állam és gazdaság erejével, ugyanezt teszi.
A kormány döntött az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentés fenntartásáról, azt 2026 február 28-ig meghosszabbították
- jelentette be a miniszter. Hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bank adatai is alátámasztják, hogy az infláció elleni közdelemnek az árréscsökkentés hatékony eszköze. A kedvezményes körbe tartozó termékek árának csökkentése, vagy legalábbis az árnövekedés megállítása, a pénzromlás ütemét is csökkenti Magyarországon.
Ezért a kormány arról is döntött, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop december elsejétől további élelmiszer-termékkörökkel - marha fehérpecsenye, marhafelsál, sertésmájas és sertésmájkrém, félkemény sajt, sajtkrém, kenhető sajt, alma, körte, szilva, szőlő, fejeskáposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika és bébiétel - bővül.
A SZÉP-kártyákon megmaradt összegek felhasználását hideg élelmiszerek vásárlására is lehetővé teszik december 1-től 2026. április 30-ig.
A szociális ágazatban január elsejével 15 százalékos béremelést hajtanak végre, a nevelőszülőkre fordított forrásokat pedig januártól megduplázzák
– közölte Gulyás Gergely. Elmondta: az állami ellátásban mintegy 23 ezer gyermek nevelkedik, kétharmaduk nevelőszülőknél, egyharmaduk intézetben, valamint mintegy négyszázan vannak fiatalkorúak börtönében.
Minden szakmai vélemény egyértelművé teszi, hogy a nevelőszülőknél való elhelyezés áll a legközelebb a családhoz, ezért tartják kiemelt fontosságúnak, hogy érdemben javítsanak a nevelőszülői ellátás helyzetén. A gyermekvédelmi gondoskodásban élőknek biztosítják az ingyenes jogosítványszerzés lehetőségét, beleértve az elméleti és gyakorlati képzés költségeinek megtérítését.
Növelik a gyermekvédelmi gyámok számát úgy, hogy egy gyámra legfeljebb harminc gyermek juthat. A gyermekvédelmi gyámok illetményének növelésére a BM külön javaslatot tesz. Emellett
az állami foglalkoztatásban legalább két évre lehetővé teszik a munkavégzést azoknak, akik gyermekvédelmi ellátásban töltik be a 18. évüket, és más munkát nem találnak. Ezt nem a közmunka-program keretében, hanem más állami munkahelyen biztosítják.
A miniszter azt is bejelentette, hogy a kulturális ágazatban január 1-től 15 százalékos béremelést hajtanak végre.
Beszámolt arról, hogy a kormány tájékoztatást hallgatott meg a százhalombattai finomítóban történt robbanással kapcsolatban, itt büntetőeljárás keretében folyik nyomozás, és egyelőre semmilyen forgatókönyv nem zárható ki. Az ügy nem csupán a Molt érinti, hanem Magyarország és egész Közép-Európa ellátásbiztonságát.
A kormány célkitűzése, hogy a százhalombattai robbanás árát ne a magyar autósoknak kelljen megfizetni, ezért a nemzetgazdasági miniszter tárgyal a társaság vezetőivel.
A nemzeti konzultáció íveinek kézbesítése a héten zárul, ennek kapcsán Gulyás Gergely emlékeztetett: a konzultáció az adórendszerről, az egykulcsos adóról, az adóemeléssel kapcsolatos tervekkel szembeni társadalmi ellenállásról szól, és lehetőséget ad arra, hogy világos vita kezdődjön arról, érdemes-e visszatérni a többkulcsos adórendszerre, van-e értelme az adóemelésnek, vagy pedig fenn kell tartani az elmúlt bő évtizedben a magyar gazdaságot jól szolgáló és az adófizetők számára is kedvezőbb adórendszert.
A kérdésnek az adórendszeren túlmutató jelentősége is van, mert miután a háború finanszírozásában Európa magára maradt és az Egyesült Államok ebből kiszállt, az Ukrajnának szánt források kizárólag adóemelésből finanszírozhatók – hívta fel a figyelmet a miniszter. Hozzáfűzte, az európai uniós döntések is ebbe az irányba mennek, márpedig mi úgy gondoljuk, hogy a háborút is és az adóemelést is el kell utasítani.
Aki a háborút elutasítja, az az adóemelést is, aki viszont a háborút támogatni akarja, az a végén nem tud majd nemet mondani az adóemelésre
– magyarázta Gulyás Gergely, hozzátéve, mindenkit arra biztatnak, hogy a november 30-ig tartó nemzeti konzultációban mondjon véleményt ebben a kulcsfontosságú kérdésben.