Miközben szinte mindenki evidenciaként tekint arra, hogy a valódi potenciál a vidékben rejtőzik, aközben az elmúlt évtizedekben tovább erősödött a városok elszívó ereje

- mutatott rá Latorcai Csaba. Hozzáfűzte, ha a vidék elnéptelenedik, az azt eredményezi, hogy nem fogjuk tudni az erőforrás-tartalékainkat felhasználni, az pedig versenyképességünk csökkenését okozná. „Ennélfogva tehát szakítani kell a város-vidék megkülönböztetéssel, és egy olyan fejlesztési rendszert kell kialakítani, amely egységben kezeli a várost és a hozzá tartozó várostérséget”.

A kormányzati ciklus elején kimondták, hogy a közigazgatási határoknak nem feltétlenül kell megjelenniük a fejlesztéspolitikában, és szakítani kell az úgynevezett „permetezőelvű programstruktúrával”, azzal, hogy minden térség kapjon ugyanannyit, minden térség számára ugyanolyan fejlesztési célú támogatások jussanak - mondta az államtitkár. Hozzáfűzte,

meg kell keresni minden térség számára azokat a pontokat, amelyek mentén a másik térséghez képest kitörés, fejlődést lehet elérni.

Az új területpolitika alapját az úgynevezett térhasználat-alapú megközelítés adja, és a fókusz - összhangban azzal, hogy az ország tartaléka a vidéken található - alapvetően a kis és középvárosok körjül lesz, beleértve a kis és középvárosok gazdasági térségét is. A Területfejlesztési Alap keretében az idei évben 65 milliárd forint, a következő évben is legalább ekkora összeg áll majd rendelkezésre – közölte Latorcai Csaba.

Elmondta, a forrást egy új típusú program és gondolkodás mentén osztják fel, aminek a lényege az, hogy ne Budapestről, hanem a helyben élők mondják meg, mire van szükségük.

További fejlesztéspolitikai alapvetésként említette, hogy „ne álljunk meg a Kárpát-medence határainál, hanem próbáljunk nagyobb egységekben gondolkodni, és kapcsoljuk össze azt, ami egyébként földrajzilag évezredeken keresztül egybe tartozott”. Tehát

építsük újra azt a gazdasági szövetet, amit 1920-ban kényszerűen a trianoni békediktátum szétvágott

– fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Kitért arra, hogy a Versenyképes járások program eredményeképpen idén 2167 település nyert támogatást. Ez valamivel több, mint ezer projektet jelent, és eddig ötvenmilliárd forintnyi támogatást ítéltek meg. A tapasztalatok szerint szociális és idősügyi beruházásokra, egészségügyi fejlesztésekre, oktatási és kulturális beruházásokra, különböző település- és térségfenntartó eszközök beszerzésére fordítják a támogatásokat.

Alapvetően ebben a ciklusban a legnagyobb eredmény az, ha paradigmaváltást tudunk létrehozni az emberek gondolkodásában, és sikerül a térségi vezetők, gazdasági szereplők, politikai vezetők együttműködését megteremteni - mondta az államtitkár. Kijelentette:

egymással együttműködve, város és vidék, politikai és gazdasági szereplők, együttműködve a helyi lakosokkal, meg tudjuk teremteni Magyarország 21. századi térségi alapú fejlődésének alapjait.