Fontos, hogy az új településre költözők ne csak fizikai, de szellemi otthont is válasszanak maguknak – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke kedden, a közösségi értékvédelmi konzultáció Heves vármegyei állomásán, Egerben.
Latorcai Csaba a helyi önazonosság védelméről szóló törvényről tartott konzultáción kiemelte: fontosnak tartják, hogy eszközt adjanak a településvezetőknek, hogy a falvak és városok sajátos értékeiket megőrizhessék, ezekre építve növelhessék a helyi versenyképességet és alakítsák a jövőt.
A helyi közösségnek eddig nem volt beleszólása abba, ki melyik települést választja lakhelyéül. A kormány azonban szeretné ezt a lehetőséget megadni az önkormányzatoknak és polgármestereknek a békés, értékalapú egymás mellett élés feltételeinek biztosításáért. Az ilyen módon történő otthonválasztás esetén ugyanis joggal várható el, hogy a beköltöző ne csak haszonélvezője legyen egy település értékeinek, de tegyen is azért, annak közösségéért – fejtette ki az államtitkár.
A közösségi értékvédelmi konzultáció arról szól, hogy az érintettekkel közösen gondolkodva meghatározzák, ehhez milyen eszközök lesznek a legalkalmasabbak"
– mondta. Jelezte: eddig az ingatlanvásárlás tilalma, illetve feltételhez kötése, az önkormányzat számára elővásárlási jog biztosítása, a lakcímlétesítés feltételhez kötése és az adózási feltételek kerültek a kormány asztalára, ám a konzultációk lehetővé teszik további javaslatok megfontolását és a településméret megvitatását is.
Hangsúlyozta:
a kormány számára a települések nem csupán közigazgatási egységek, hanem elsősorban közösségek, amelyeknek közös érdekeik és értékeik vannak. Az elmúlt évtizedek globalizációból fakadó népességmozgása szükségessé teszi ezen közösségi értékek kinyilvánítását és védelmét."
Tájékoztatása szerint a rendszerváltástól 2023-ig erős népességmozgás volt tapasztalható Kelet-Magyarországról a főváros és Nyugat-Magyarország irányába. Ezzel párhuzamosan a nagyvárosokból egyre többen költöznek azok vonzáskörzetébe, miközben erre nem minden település van felkészülve. Egyszersmind az sem biztos, hogy minden beköltöző figyelembe veszi új otthona sajátosságait – jegyezte meg.
A kelet-nyugati népességmozgás egyik meghatározó okaként említette, hogy a rendszerváltás után az ország újraiparosítása a fővárosra és Nyugat-Magyarországra összpontosult.
Éppen ezért a kormány az elmúlt években tudatosan törekedett a fókusz áthelyezésére az ország keleti és déli részére, melynek kedvező jelei már mutatkoznak, de ahhoz, hogy a felzárkózó települések megtartóereje is látványosan javuljon, idő kell"
– mondta.
Kitért arra is, hogy bár a népességmozgás fő iránya a községekből a városok irányába mutat, úgy tűnt, a vidéki otthonfelújítási program, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a falusi csok 2015-től ezt a folyamatot egyre inkább megfordítja, egészen az orosz-ukrán háborúhoz és az arra adott elhibázott brüsszeli válaszokhoz köthető gazdasági válságig.
Most, a béke lehetőségének küszöbén az emberek a kormány reményei szerint újra egyre nagyobb számban találnak otthonra vidéken"
– jegyezte meg.
Latorcai Csaba elmondta: felmérések szerint lakóhelyük és munkahelyük között a magyarok ingáznak a legtöbbet az egész Európai Unióban. Ezzel kapcsolatban a kormány célja, hogy minél többen találjanak munkalehetőséget lakóhelyükön, illetve annak közelében.
