Nacsa Lőrinc megnyitójában kiemelte: minden, a külhonban elköltött forint legalább két forinttal növeli meg a térség GDP-ben mért gazdasági teljesítményét. Nemcsak az országoknak van GDP-je, térségeknek is lehet; fontos a Kárpát-medencei GDP növelése, hogy a magyar közösségek hasznára lehessen fordítani.

Hat évvel ezelőtt a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fórumának megalakulásával létrejött egy olyan közösségi tér, ahol a Kárpát-medencei magyar vállalkozók még szorosabbra fűzhetik emberi, szakmai és üzleti kapcsolataikat – mutatott rá az államtitkár.

Kijelentette: a kormány a nemzetpolitikában célként tűzte ki a nemzet egyesítését. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek mentén meg lehet erősíteni az összetartozást, közösen lehet cselekedni és előre haladni.

A nemzetpolitikai államtitkárság az élet számos területén támogatja a kapcsolatépítést a külhoni magyar közösségek és az anyaországi közösségek között.

Az államtitkárság 2016 óta építi a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Közösségét, amelynek már több mint háromezer külhoni vállalkozó a tagja,

és több mint nyolcvan százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, így sok ezer család megélhetéséhez, szülőföldjén való boldogulásához és magyar identitásának megőrzéséhez járulnak hozzá – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.

Felidézte, az elmúlt közel egy évtizedben számos programot hirdettek meg, amelyeknek célja a külhoni vállalkozók szakmai támogatása és a vállalkozói együttműködések erősítése. A programok révén több mint négyezer külhoni vállalkozásfejlesztési projekt megvalósításának szakmai támogatásához járultak hozzá Nacsa Lőrinc. Kiemelte: mára

már minden Kárpát-medencei térségben működnek olyan szakmai közösségek és szervezetek, amelyek a vállalkozók folyamatos fejlődését és a kapcsolati hálójuk bővítését támogatják.

Elindították 2019-ben a külhoni mentorprogramot azzal a céllal, hogy a tapasztaltabb vállalkozók segítsék a növekedési fázisban lévő külhoni magyar vállalkozókat, a program mára a Kárpát-medence egészére kiterjedő hálózattá fejlődött.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium partnerségével és felügyeletével működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program 2016 és 2024 között több mint hatvenezer pályázót támogatott, a beruházások összesen, a vállalkozói forrásokkal együtt 423,5 milliárd forint fejlesztést generáltak – közölte az államtitkár.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó előadásában egyebek mellett arról beszélt: az elmúlt tizenöt év nemzetpolitikája a kormányzat egyik sikertörténete. Nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a diaszpórával együtt az egész világban tudták egyesíteni a nemzetet.

A nemzetpolitika új dimenziójaként említette a gazdasági együttműködést és a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtését. A Kárpát-medencei magyar vállalkozások a gazdasági kapcsolatok oszlopai, és ha a vállalkozások jól működnek, akkor nagy segítséget nyújtanak a szülőföldön élésben és boldogulásban – hangsúlyozta a KDNP politikusa. Hozzátette:

a helyi gazdaság élénkülésével stabilizálódik a magyar közösség megtartó ereje.