Gulyás Gergely arra az újságírói felvetésre, hogy egy titkosszolgálati jelentés szerint a Tisza Párt vezetői jelezték, készek arra, hogy Magyarországot leválasszák az orosz energiahordozókról, hangsúlyozta: az ellenzéki párt vezetői nyilvánosan és zárt ajtók mögött is megígérték az orosz kőolajról és földgázról való leválást.

A kijelentés nyilvánosan és különböző időpontokkal is elhangzott a Tisza részéről. „Kétségkívül, ez legalább a programjuknak azon része közé tartozik, amit nyilvánosan is megismerhettünk” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: ha Magyarország leválna az orosz energiaforrásokról, annak nagyon jelentős hatásai lennének, a rezsicsökkentést fenntarthatatlanná tenné, és jelentős, harminc-ötven-százszázalékos áremeléssel járna.

Elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy Ukrajna nem indítja újra a Barátság kőolajvezetéket

– szögezte le a tárcavezető. Kiemelte: február 6. óta nem lenne akadálya az újraindításnak, az ukrán fél erre mindig egy-két napot kért, de a lépés mindeddig nem történt meg.

Teljesen nyilvánvaló, hogy az ukrán politikai vezetés tudatos és szándékos döntést hozott arról, hogy kárt okoz Magyarországnak és Szlovákiának

– közölte a miniszter, jelezve, hogy a történtek miatt nemzetközi fórumokhoz fordulnak.

Garantált Magyarország ellátásbiztonsága, a kormány felszabadította a stratégiai kőolajkészletet, ami három hónapnál hosszabb időre elegendő, emellett a Mol, Horvátországon keresztüli szállítással, ötszázezer tonna orosz olajat rendelt meg – mondta el Gulyás Gergely.

Hangsúlyozta, a történtekkel – amelyek ellentétesek keleti szomszédunk európai uniós aspirációival –, Ukrajna beavatkozott a magyarországi választási kampányba.

Magyarország válaszlépéseként leállították az Ukrajnába irányuló dízelolaj-szállítást, és vizsgálják ennek lehetőségét a villanyáram és a földgáz esetében is.

Magyarország fegyverekkel és katonákkal nem támogatta Ukrajnát, azonban jelentős humanitárius segítséget nyújtott – emlékeztetett a miniszter.

Orbán Viktor washingtoni útjával kapcsolatban kijelentette, a Béketanácsnak fontos szerepe lehet abban, hogy a világ konfliktusos régióiban békét teremtsenek.

Rendkívül sok olyan nemzetközi szervezet van, ami csak Ukrajnával és a háborúval foglalkozik, itt az ideje, hogy legyen olyan is, ami a békével foglalkozik.

Európa és különösen Magyarország érdeke az, hogy Ukrajnában minél előbb béke legyen, minden olyan szervezetet támogatni kell, ami ezt segíti elő. Magyarországnak a részvétel semmibe nem kerül, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy egy fontos szervezetben érvényesítsük a nemzeti érdeket – hangoztatta Gulyás Gergely.

Felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésekor béketeremtést tűzött zászlajára, és a béketeremtés több nemzetközi konfliktusban, köztük a közel-keletiben sikerült is.

A miniszter kitért arra, hogy

átlépte a 25 ezret a pénzintézetek által már folyósított fix három százalékos kamatozású kölcsönök száma. Minden második hiteligénylés mögött fiatal házasok állnak.

Ez azt jelenti, hogy a program öt hónap alatt 37 ezer fiatalnak segítette az első otthon megszerzését.

A rendszerváltás óta nem volt hasonlóan népszerű hitelprogram, ezért ennek a programnak a sikere és fenntartása továbbra is fontos és indokolt – közölte Gulyás Gergely.

Tájékoztatása szerint a fix három százalékos kamatozású hitelt felvevők átlagéletkora 34 év, a felvevők nyolcvan százaléka 40 év alatti, hetven százalékuk 35 év alatti. Az átlagosan igényelt hitelösszeg 35 millió forint, az átlagos futamidő 21,5 év.

Az intézkedésnek pozitív hatása volt az albérleti piacra, gyakorlatilag stagnálnak az albérlet árak, és az ingatlanárak növekedése is kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt az augusztus és december 31 közötti időszakban

– emelte ki a miniszter. Hozzátette, ez azt mutatja, hogy azok a feltételezések, amelyek azt valószínűsítették, hogy a program hatására az ingatlanárak robbanásszerű növekedésnek indultak, valótlanok voltak. Mindez nyilván köszönhető annak is, hogy rögzített felső korlátja van minden egyes ingatlanárnak.

Vitályos Eszter kormányszóvivő arról beszélt, az ápolók munkája pótolhatatlan, ezért a kormány anyagi megbecsüléssel is elismeri a szolgálatukat. Köszönetet mondott az egészségügyi szakdolgozóknak, akik „nap, mint nap helytállnak a betegek mellett, felelősséggel, emberséggel”.

Az elmúlt másfél évtizedben jelentős béremelés valósult meg az ágazatban: az ápolói átlagbér 2010-ben 171 ezer forint volt, ma már meghaladja a nyolcszázezer forintot – közölte a kormányszóvivő.