A Hungarikum Bizottság döntése szerint két új érték került be a Hungarikumok Gyűjteményébe: a magyar nyereg és a Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszer. Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a bizottság ülése után közösségi oldalán hangsúlyozta: globalizálódó, hagyományait és kulturális örökségét egyre inkább elfeledő világunkban rendkívül fontos, hogy a nemzeti identitásunk részét képező értékeinket megőrizzük, gyarapítsuk és tovább is adjuk a jövő generációinak.
Az Agrárminisztérium közleménye kiemeli: a Pető András orvos-gyógypedagógus által megalapozott konduktív pedagógiai módszert magyar szakemberek építették fel és használják világszerte. Konduktor képesítés csak Magyarországon szerezhető, része a köznevelésnek és a közegészségügynek, így a rászorulók a szolgáltatást az állami szociális rendszer keretein belül, támogatással vehetik igénybe. Magyarország kormánya 2014 óta a határon túli magyarság számára is elérhetővé tette a szolgáltatást.
A keleti típusba tartozó magyar nyerget a török elleni harcokban is hatékonyan használta a könnyűlovasság. A Kárpát-medencében történt megtelepedést követően bizonyos fejlődésen ment át, tiszafüredi változata parasztságunk köznapi életében és ünnepi alkalmaiban is megbecsülés tárgya volt.
A tárca tájékoztatása szerint a Magyar Értéktár is bővült. Belekerült a Magyarország tortája verseny, amelyet már 18. éve a Magyar Cukrász Ipartestület rendez meg. A tradicionálisan magyar alapanyagokból készült tortát államalapításunk ünnepén, minden év augusztus 20-án mutatják be országszerte a cukrászdák.
A Bükki ősember-barlang is a Magyar Értéktárba került, régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy a történelem előtti idők óta meghatározó az innovatív ember jelenléte a Bükk-térségben. Már az őskorban is kiemelkedett iparával, a babérlevél alakú kőeszköz készítési technikájával önálló kultúrát képviselve.
Szintén az értéktárba került az 1800-as években alakult Szarvasi Arborétum, amely 82 hektáros területével az ország legnagyobb dendrológiai gyűjteménye, a hazai növényi génvagyon őrzője, országos természetvédelmi jelentőségű kert. Itt található a Magyarországon egyedülálló, a kert szimbólumának tekinthető idős hegyi mamutfenyő.
Az értéktár részei lettek a Régi magyar szőlőfajták is – a magyar borkultúrában jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Több mint száz régi helyi fajtával rendelkezünk, ezek közül viszont csak tíz-tizenöt maradt meg jelentékenyebb szinten a termesztésben. Az ismertebb régi szőlőfajtáink többsége csak néhány tíz hektáron, a kevésbé elterjedtek többsége meg már csak fajtagyűjteményekben található meg.
A Hungarikum Bizottság döntésével 98-ra emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig immár 162 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.
