Vitatatott, hogy érdemes-e vizet locsolni a homokra – mondta Lantos Csaba, hozzáfűzve, szerinte érdemes, mert a Homokhátságon is életet kell adni a növényeknek, és ebből fakadóan az embereknek.

A globális klímaváltozás mindenkire kihat, a változó klíma miatt sem lehet mindenhol ugyanazt termelni, de élni lehet, csak tennie kell ezért mindenkinek – szögezte le a miniszter. Közölte, a projekttel elkezdődött a Homokhátság vízgazdálkodásának helyreállítása, a területre a Dunából és a Tiszából is szállítanak majd vizet. Akormány elkötelezett abban, hogy a Homokhátságot virágzóvá tegye, ahol jó és érdemes élni.

Mihálffy Béla, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője elmondta, a projekt húsz évre nyúlik vissza, és idén decemberben el fog készülni. Az elmúlt két évtizedben nagy probléma volt a víz hiánya a Homokhátságon: kevés eső esik, évről évre jöttek az aszályos időszakok, amelyek megnehezítik az ott tevékenykedő gazdák életét.

A beruházással ez a probléma meg fog oldódni, így a gazdák a felszíni vizekből is tudnak majd öntözni – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a projektben a Tiszától egy 32 kilométeres vízpótlási útvonal utolsó négy kilométerének a kivitelezése valósul meg. A beruházás költsége bruttó 1,9 milliárd forint.