A Patrióták a baloldal legnagyobb ellenfele, mert ők pontosan tudják, hogy a mi frakciónk áll a legközelebb a valósághoz

– jelentette ki Hölvényi az Európai Parlament közel egy éve létrehozott jobboldali csoportosulásáról. Közölte, a patrióta kezdeményezés nemcsak reakció a politikai közép kiüresedésére, hanem egy jövőbe mutató stratégiai irány is, amely hosszú távon meghatározhatja az uniós politika súlypontjait.

A Fidesz–KDNP delegációjának sokéves uniós intézményi tapasztalata fontos a Patrióták frakciójában – szögezte le a képviselő. Úgy véli, a baloldali rágalmakkal ellentétben a Patrióták nem szűk nacionalista törekvéseket képviselnek, hanem „másfajta Európát akarnak”, és ez ijeszti meg leginkább a baloldalt.

Idáig könnyű volt rásütni, hogy Európa-ellenes vagy, most viszont ott van egy frakció, aminek a nevében is benne van, hogy Európa – jegyezte meg Hölvényi György. Hozzáfűzte,

a frakció léte azért is fontos, mert világossá teszi, hogy a politikai közép nem azonos a baloldallal, és nem kell annak alárendelnie magát.

A képviselő elhatárolta egymástól a konzervativizmus és a kereszténydemokrácia fogalmát. A konzervativizmus és a kereszténydemokrácia nem ugyanaz. Ez egy tévedés. Még a konzervativizmuson belül is óriási különbségek vannak. Az angolszász és a kontinentális irányvonal között ég és föld a különbség – magyarázta.

Álláspontja szerint a XXI. századi kereszténydemokráciának új önmeghatározásra van szüksége: a kereszténydemokrácia a jövőben – ha lesz – nem jobboldali lesz, hanem egyszerűen keresztény. Ez az a hagyomány, amely értékalapon képes a legszélesebb társadalmi összefogásra.

A keresztény egyházak szociális tanításai „egyre inkább összeérnek”, és egy hiteles közéleti válasszá formálódhatnak – folytatta. - Ennek egyik példája XIV. Leó pápa színrelépése, aki a XIII. Leó által képviselt Rerum novarum szellemiségét idézi.

Hölvényi György kritikával illette a jelenlegi uniós fejlesztéspolitikát. Mint mondta,

a segélyezés sehova nem vezet, ha nem illeszkedik az adott ország saját stratégiájába.

Egy országba nem elég pénzt önteni. Ha az nem része egy helyi stratégiának, akkor az nem fejlesztés, hanem pénzdobálás – fogalmazott. A hatékonyság mércéjét abban látja, hogy az adott ország maga mennyit fektet be a fejlesztési célokba.

Ha egy ország mindössze a költségvetés két százalékát költi oktatásra, azzal nem lehet mit kezdeni. Amelyik harmincat, azzal már érdemes együtt dolgozni – jegyezte meg.

Az afrikai oktatási rendszerek támogatása kapcsán kitért az egyházi iskolák helyzetére, amelyek jelentős szerepet töltenek be a szubszaharai régió oktatásában.

Az afrikai oktatás mintegy negyven százaléka az állami tantervet követő egyházi iskolák kézében van, mégis alig jutnak uniós forráshoz, ideológiai okok miatt.

Ez nevetséges. Olyan iskolákról van szó, amelyek sokszor az állami feladatokat látják el egy-egy régióban – mutatott rá a képviselő, aki az EP oktatásért felelős állandó jelentéstevőjeként dolgozik azon, hogy ez változzon.

Európa túlvállalta magát, és ma már világosan látszik, hogy nem képes minden problémát egymaga megoldani – közölte Hölvényi György. Súlyos problémának nevezte, hogy az uniós fejlesztésekhez gyakran ideológiai feltételeket kötnek.

Kína például sosem mondja azt, hogy csak akkor ad pénzt, ha elfogadják az ő értékrendjét. Európa viszont gyakran ezt teszi, és egyre több afrikai kormány mondja: akkor inkább nem kérjük – tette hozzá a képviselő.

Kiemelte: Afrika fejlődésének akadálya nem csupán a szegénységben rejlik, hanem a politikai elit működésében is. A gyarmatosítással nemcsak a földeket vették el, hanem az öntudatot is megtörték. Az afrikai gyakran másra hárítja a felelősséget. Ez mára egyfajta túlélési taktika lett.

Hölvényi súlyos kritikát fogalmazott meg a gyarmati utódrendszerek kapcsán is:

az afrikai elitet sok esetben ma is Párizsban, Londonban képzik, és ők térnek vissza irányítani. Ez akadálya az afrikai kibontakozásnak.

A felelősségük elsősorban a családjuk vagy a törzsük felé van meg, nem az országuk felé.

A magyar miniszterelnök külpolitikai szerepéről elmondta: a nemzetállamokat ma egy brüsszeli központ próbálja meggyengíteni, aminek épp az lenne a feladata, hogy Európát egységesen képviselje, Orbán Viktor pedig az egyensúlyt próbálja fenntartani a nemzetállamok szerepe és az unió között.

A miniszterelnök a baloldal által karaktergyilkosság célpontjává válik, s ennek oka, hogy ő az, aki igazán képes a nemzeti érdekeket képviselni az uniós közegben is. Tudják, hogy amit Orbán Viktor csinál, az a kontinens jövőjére is hatással van

– hangsúlyozta a KDNP-s politikus.