Az úgynevezett „befogadáspolitika”, amit Magyarországra is rá akartak kényszeríteni, kudarcot vallott – jelentette ki Hölvényi György a Migrációkutató Intézet Horizont podcastjában. A KDNP európai parlamenti képviselője hangsúlyozta, Magyarország pozíciója kezdettől világos volt, és ezt, illetve a magyar miniszterelnököt igazolta az élet, tíz év késéssel elkezdtek mások is ugyanabban a logikában gondolkodni. A probléma ott van, hogy sok ország számára ez már egyszerűen késő, és igazából nincs közös európai megoldás – állapította meg a kereszténydemokrata politikus, leszögezve, nem a migrációs utakat kell „lebetonozni” és idevezetni az embereket, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol egyébként nem csak kihívások vannak, hanem óriási lehetőségek is.
Magyarország „frontország”, de talált megoldást és bebizonyította, hogy meg lehet állni a migrációt.
Magyarország mutatott egy példát, amin lehet vitatkozni, de akkor mutassanak jobbat! Több százezer embertől megóvtuk Nyugat-Európát, erre eddig körülbelül kétmilliárd eurót költöttünk, és egyetlen fillért ebből az Európai Uniótól nem láttuk, sőt, fizetjük ezt az egészen döbbenetes napi egymillió eurós büntetést – emelte ki Hölvényi György.
Az Európai Parlamentben bizonyos területeken, például a migrációnál, egyre radikálisabb nézetek is hangot kapnak, és a többségi határozatok köszönő viszonyban sincsenek az európai polgárok többségének a véleményével. Tarthatatlan a helyzet – hangsúlyozta az EP-képviselő. Közölte,
Magyarország nem emberellenes, a mi válaszunk az, hogy oda kell menni, és ott kell segíteni, az adott országokat partnerként kezelve.
A Közel-Kelettel kapcsolatban alapprobléma, hogy európai gondolkodással megyünk oda, és nem értjük egymást – mutatott rá Hölvényi. Példaként felidézte, hogy 2022-ben a libanoni választási európai megfigyelő csoportnak volt a vezetője. „Döbbenetes volt látni, hogy az európai emberek olyan demokráciát várnak el, ami teljesen ellentétes a libanoni hagyományokkal”.
Ott nagyon fontos vallás szerepe, vannak keresztény, szunnita, illetve síita pártok, és a libanoni választási rendszer a világ legkomplikáltabb választási rendszere, pontosan azért, mert az arányokat meg kell tartani, ez Libanon stabilitásának a záloga. Amit tulajdonképpen mi nem tudunk fölfogni, hogy a vallási egyensúly és a különböző felekezetek közötti párbeszéd, ez gyakorlati együttműködés, aminek óriási jelentősége van – fejtette ki az EP-képviselő. Egy másik példát is említett:
a szubszaharai Afrikában az oktatás negyven százaléka az egyházi kézben van, ezek nagyrészt keresztény iskolák, nélkülük nem lenne oktatás. Közoktatási feladatot végeznek, állami feladatot látnak el az adott országban, azonban nem tudnak európai uniós támogatáshoz hozzájutni, mert felekezeti iskolák.
Tehát kiindulási pontnak kellene egy „minimum”, tartsuk meg a „migrációs fókuszt”, mert Európának az az érdeke, hogy az afrikaiak otthon boldoguljanak – jelentette ki Hölvényi György. Hozzáfűzte, ez egy nagyon egyszerű mondat, de erről az Európai Parlamentben óriási vita van.
Magyarország következetesen kommunikálta, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni – folytatta. Megjegyezte, négyszemközt nagyon sok nyugat-európai képviselőtársa egyetért vele, de utána „teljesen más szöveget ad elő”.
Az EP-képviselő kifejtette: Afrika 51 országból áll, amelyek nagyon különbözőek, ezért eltérő megoldások kellenek, ami a fejlesztésben óriási kihívásokat jelent, de lehetőséget is. Egy végtelenül gazdag kontinens, ha a nyersanyagokat nézzük, természeti kincseket nézzük, akár még a turizmusban is óriási lehetőségek vannak.
Megemlítette, hogy nemrég Namíbiában járt, amely az egyik legritkábban lakott ország, az átlagéletkor pedig 21 év. Ez kihívás az oktatás részéről, de óriási lehetőség, az életerős fiatalembereket munkába állítani. Viszont ez csak akkor működik, ha partnerként kezeljük ezeket az országokat – magyarázta Hölvényi. Rámutatott:
ha egy ország – mint Namíbia - a GDP-jének a 27 százalékát költi oktatásra, azzal lehet együttműködni, ott lehet partnerként föllépni.
Másutt „tűzoltás van”; Nigéria például egy csodálatos ország, szenzációs lehetőségekkel, de ott a Boka Haram dzsihadista terrorszervezet, amely folyamatosan keresztény közösségek százait, ezreit kergeti el, írtja a legkülönbözőbb módszerekkel, sok tízezer halottal. Ahol ilyen biztonsági körülmények vannak, ott nincs vetés, ott nincs aratás, ott semmi nincs – magyarázta az EP-képviselő.
A Hungary Helps igyekszik minél több ügyben a segítséget kell odavinni, mert ez a „keresztény fókusz” – fogalmazott Hölvényi György, megjegyezve, ehhez komoly terepismeret és idő kell. Hangsúlyozta,
a cél a migrációs áramlás megakadályozása. Üzenetet küldünk, jövőképet, munkát, lehetőséget adunk az oktatás, az egészségügy területén. Ez az, ami az embereket bent tartja a saját társadalmában, a saját közösségében, és ez migrációs nyomáscsökkentő.
Beszélt arról is, hogy ez „karakteres” dolog. Amikor lát egy Hungary Helps táblát valahol Mozambikban, az egyrészt nagyon jó érzés, másrészt ennek lett egy karaktere, amit egyébként már az Európai Bizottság is elismert. Az európai fejlesztéspolitikának van egy nagy nehézsége, hogy a bizottság csak óriási pénzekben, hatalmas projektekben gondolkodik, holott itt személyességre van szükség – mondta el az EP-képviselő, hozzátéve, szerencsére rengeteg partnerszervezet ugyanígy gondolkodik, mint a Hungary Helps.
