A mohácsi Duna-híd az M6-os autópálya déli szakaszával együtt – amelynek építése a végéhez közeledik – a Dél-Dunántúl legnagyobb infrastrukturális beruházása. A 756 méteres, négysávos híd építése mostanra látványos szakaszába lépett: a mederpillérek már készülnek, a Clark Ádám úszódaru segítségével hat darab, egyenként 160 tonnás kéreg­elem kerül a Duna fenekére – írja a Világgazdaság. Hargitai János országgyűlési képviselő a helyszínen a lapnak azt mondta: „nem egy várost elkerülő, hanem egy városba beépülő hidat építünk.”

A híd eredeti, tíz évvel ezelőtti tanulmányai még helyi forgalommal számoltak, ám ez a koncepció azóta gyökeresen megváltozott.

Ma már a projekt célja, hogy szerves része legyen a nemzetközi tranzitútvonalaknak: a szerb és török áruforgalom Nyugat-Európa felé részben Magyarországon, Mohácson keresztül halad majd.

A szerbek a maguk gazdasági forgalmát Magyarországon keresztül akarják lebonyolítani. Ezért Hercegszántónál nagy áteresztő képességű határátkelő épül, és az 51-es főút Baja és Mohács között kétszer két sávossá válik – közölte Hargitai. A forgalom tehát a Hercegszántó–Szeged–Mohács–Pécs-tengelyen juthat el Nyugat-Európába, elkerülve Budapestet és az M5-ös autópálya zsúfolt szakaszait.

Ez a hálózat a »vidéki nagykörút« része, mely Nyíregyházától Szegeden és Mohácson át Pécsig köti össze az ország déli és keleti gazdasági központjait

– fogalmazott a KDNP parlamenti képviselője. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint a híd megnyitásával az 51-es út teherforgalmi szerepe radikálisan átalakul: az áruszállítás déli irányba terelődik, a Duna-híd így egy gazdasági gyorsforgalmi út egyik pillére lesz.

Egy kis szeletét már át is adták ennek a nagy úthálózatnak: nemrég használatba vehették az autósok a készülő út egy teljesen új szakaszát, valamint a frissen elkészült turbó körforgalmat is.

A mohácsi Duna-híd közvetlenül kapcsolódik a térség gazdasági terveihez. Az ipari park bővítése, az új gazdasági kikötő megépítése (melynek kivitelezése ugyan átmenetileg szünetel, de folytatására a forrásokat már megítélték) lehetővé teszi, hogy a város multimodális logisztikai csomóponttá váljon. A Duna menti szállítás, az M6-os gyorsforgalmi kapcsolat és a híd együttese olyan infrastrukturális környezetet teremt, amely:

• csökkenti a szállítási időt a szerb és horvát határ irányába,
• új ipari beruházások betelepülését ösztönzi (különösen az autóipar és gépgyártás terén),
• és várhatóan 15-20 ezer főnyi régiós munkaerőpiacot is bekapcsol a nyugat-európai ellátási láncba.

A Pécs–Szeged közúti kapcsolat megerősödése pedig lehetővé teszi, hogy a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl gazdasága közvetlen kapcsolatba kerüljön, ami eddig hiányzott a magyar infrastruktúrából.

A névválasztás kérdésében Hargitai János úgy véli, nem lehet kétség: a híd II. Lajos király nevét kell, hogy viselje, így méltó emléket állíthatna annak az uralkodónak, aki a mohácsi csatában 1526. augusztus 29-én életét vesztette. A csata a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája volt, hiszen ekkor nemcsak a király, hanem a magyar államiság középkori formája is elbukott. A fiatal, mindössze húszéves II. Lajos menekülés közben vesztette életét, testét napokkal később találták meg a Csele-patakban.

A mohácsi vereség a közép-európai hatalmi viszonyokat is alapjaiban rendezte át: megnyitotta az utat a török hódítás előtt, és évszázadokra meghatározta a régió politikai térképét. Mindez máig mélyen beépült a magyar kollektív emlékezetbe, és Mohács nevét a történelem egyik szimbólumává tette. Ezért

az elnevezés nem csupán történelmi gesztus lenne, hanem felidézné Mohács tragikus, de identitásképző múltját, és egyben közép-európai szimbólumként is értelmezhető, hiszen II. Lajos cseh és magyar király volt, azaz az összefogás, a kulturális közelség és a határon átívelő együttműködés jelképe.