– Mesélne röviden arról, hogyan látja önmagát politikusként és civilként: mi az, ami motiválja Önt ma, és mi határozza meg a munkáját?

– Politikusként, civilként és hívő emberként is ugyanaz a cél vezérel: értéket teremteni és közösséget építeni. Számomra a politika nem hatalmi kérdés, hanem szolgálat – annak a lehetősége, hogy a hitből és a meggyőződésből kiindulva tegyünk másokért. Hiszek abban, hogy a hit és a közélet nem két külön világ. Amikor valaki felelősséget vállal a közösségért, azzal nem eltávolodik a hitétől, hanem éppen megéli azt. Engem az motivál, hogy a kereszténydemokrata értékek – a család, a közösség, a nemzet és a hit – ne csak elvek maradjanak, hanem megjelenjenek a mindennapi döntésekben. A politika számomra így válik hivatássá: a közösség szolgálatává, a hit szemszögéből.

– Fiatal politikusként, hogyan látja a generációja szerepét a mai közéletben? Milyen kihívásokkal néznek szembe, és milyen felelősségük van?

– A mi generációnk egyszerre él egy rendkívül informált, de sokszor felszínes világban. A kihívás az, hogy ne veszítsük el a mélységet, hogy ne a napi trendek, hanem az értékek határozzák meg a döntéseinket. A fiatalok felelőssége ma az, hogy ne csak „kommenteljenek a valóságra”, hanem alakítsák is azt. A közélet nem a megosztásról, hanem az összekapcsolódásról kell, hogy szóljon.

Ezért dolgozunk az IKSZ-ben is: hogy a fiatalok lássák, a politika nem zaj és széthúzás, hanem lehetőség – a közösség formálásának tere.

– Az idei tavaszi tisztújítás során az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség élére választották. Milyen volt átvenni a szervezet vezetését, és milyen ambíciókkal indult?

– Óriási megtiszteltetés és felelősség volt átvenni a vezetést. Az IKSZ több mint húsz éve meghatározó szereplője a kereszténydemokrata ifjúsági közéletnek, és mindig képes volt megújulni a kor kihívásaira válaszul. Ma egy új időszakban vagyunk: országos újjászervezésre, fiatalos megjelenésre és lendületre volt és van szükség. Az elnökségi programunk egyik célja az volt, hogy minden vármegyében újra legyen aktív IKSZ-szervezet, hogy a fiatalok ne csak halljanak rólunk, hanem megtapasztalják, mit jelent értékalapon közösséget építeni.

Szeretnénk, ha az IKSZ nemcsak politikai, hanem emberi és lelki értelemben is közösségi otthona lenne a fiatal kereszténydemokratáknak.

– Említette, hogy az IKSZ intenzív szervezetfejlesztésen megy keresztül. Melyek az első változások, amelyek már láthatók, és melyek azok, amelyeket a közeljövőben terveznek?

– Az elmúlt hónapokban egyfajta újjászületés indult el a szervezetben. Több új alapszervezet jött létre, többek között Sümegen vagy Szolnokon, de Debrecenben, Szegeden és Egerben is újraindult az élet. Megújítottuk a logónkat, fiatalosabb arculatot vezettünk be, és mások mellett elindult az új kommunikációs munkacsoport, amely a közösségi média jelenlétet szervezi. A következő lépés, hogy az IKSZ országos hálózatát tovább fejlesszük, és a már működő szervezetekkel hatékonyan vegyük ki a részünket a politikai, közösség- és országépítő munkából, minden vármegyében aktív bázissal és erős közösségi háttérrel.

– Milyennek látja a Digitális Polgári Körök hatását a tagság és fiatal közösségek mozgósítására?

– A Digitális Polgári Körök kezdeményezése jó példa arra, hogy a digitalizációt nem ellenségként, hanem közösségi eszközként lehet használni. A fiatalok szeretik megosztani a véleményüket, de ahhoz hiteles közeget keresnek. Ha ezt a közösséget a polgári oldalon meg tudjuk teremteni, akkor a digitális tér nem csak kommunikációs, hanem értékközvetítő platform is lehet. A cél, hogy a fiatalok érezzék: a polgári közösség nemcsak offline, hanem online is otthon lehet számukra – ahol tartalom, felelősség és hitelesség van jelen.

– Milyen visszajelzéseket kap a városban a fiataloktól: mi az, ami inspirálja őket, és mi az, amit hiányolnak?

– A legtöbb fiatalnak nem a politika hiányzik, hanem a hiteles közeg. Azt mondják: nem az érdekli őket, ki kormányoz, hanem az, hogy legyen közösség, ahol a véleményüknek súlya van. Inspirálja őket, ha látják, hogy a közélet nem ellenségeskedésről szól, hanem együttműködésről. Ami hiányzik, az sokszor a közvetlen kapcsolat – ezért is fontos, hogy a városi párbeszédbe bevonjuk a diákönkormányzatokat és ifjúsági szervezeteket. Ha megteremtjük a bizalmat, a fiatalok nemcsak résztvevői, hanem motorjai is lesznek a város közéletének.

– Az országgyűlési választások közeledtével milyen szerepet szán az IKSZ-nek? Hogyan gondolkodnak a mobilizáláson, a kampányban való részvételen?

– Az IKSZ nem kampánygépezet, hanem értékközösség. Természetesen jelen leszünk a kampányban és a választások idején, de nem csupán plakátokat ragasztunk vagy ajánlásokat gyűjtünk: mi tartalmat viszünk a közéletbe. A fiatalokat nem szlogenekkel lehet megszólítani, hanem hitelességgel és személyes példával.

Célunk, hogy minél több fiatal érezze: a kereszténydemokrata oldal az ő értékeit és érdekeit is képviseli, és hogy van helye benne mindenkinek, aki tenni akar az országáért.

– Milyen üzenetet fogalmazna meg a fiataloknak, akik gondolkodnak arról, hogy politizáljanak, bekapcsolódjanak a közéletbe?

– Azt, hogy bátran merjék felvállalni a véleményüket. A közélet nem a „felnőttek világa”, hanem a miénk is. Aki értéket akar képviselni, annak nem kell félnie a szerepvállalástól. A közélet nem arról szól, hogy mindenki egyetértsen, hanem arról, hogy legyen bátorságunk kimondani, miben hiszünk.

A jövő nem az, amit megöröklünk, hanem amit közösen felépítünk.

A teljes interjú itt olvasható