Arról, hogy érvénybe lépett Magyarországon a vörös kód, Fülöp Attila elmondta: alapműködés esetén minden szociális intézménynek megvan a maga feladata, van, amelyik hajléktalanokkal, van, amelyik idősellátással, van, amelyik fogyatékossággal élőkkel foglalkozik. Az extrém hideg illetve meleg időjárás esetén azonban nem az alapfunkciót kell nézni, hanem gondoskodni azokról, akik bajba jutottak. Ekkor jön a vörös kód, amikor szükség esetén, diszpécserszolgálati jelzés esetén meg kell nyitni ezeket az intézményeket.

Ezek a diszpécserszolgálatok 24 órában elérhetők, itt bárki jelezheti, ha bajba jutott embert lát az utcán. Ilyenkor az utcai szociális munkások fokozottabban vannak jelen a terepen a krízisautókkal, és lakossági bejelentésekre kimennek a bajbajutottakhoz, akiket lehetőség szerint vagy éjjeli menedékhelyre, vagy a vörös kód miatt nyitva tartó szociális intézménybe szállítanak – fejtette ki az államtitkár.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években kiharcolt és megvédett rezsicsökkentés jelentősége pont az ilyen helyzetekben látszik, az olcsó villany- és gázárakkal hozzájárul a mindennapi szociális biztonsághoz.

Kiemelte: a tanya- és falugondoki szolgáltatások a kiszolgáltatottabb időseket vagy tanyán elszigetelten élőket segítik.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a kereszténydemokrata politikus arról is beszélt: a hajléktalanság alapvetően nagyvárosi sajátosság, a hajléktalanok mintegy fele a fővárosban található az országban. Budapesten van elég férőhely, az éjszakai és nappali melegedők húszezer helyet jelentenek, ezekre mindenki be tud menni melegedni.