2010 előtt a gyermekek nagy része gyermekotthonokban élt, nem becsülték meg a nevelőszülőket, az intézményi fenntartásban állami monopólium érvényesült, a területen dolgozók átlagos bruttó bére pedig 137 ezer 372 forint volt – mondta Fülöp Attila.

Közölte, a Fidesz-KDNP-kormány a paradigmaváltás mellett döntött, a gyermekvédelmet „kinyitotta” és családközpontúvá tette, sok új szereplőt vont be a feladatellátásba, lefolytatta a szakmai vitákat, és ahol kellett, ott szigorításokat vezetett be.

A legfontosabb kormányzati célkitűzéseket sorolva az államtitkár a családközpontú gyermekvédelem építését, a nevelőszülői hivatás megerősítését, a gyermek- és lakásotthonok infrastruktúrájának fejlesztését, az ellátás színvonalának emelését, az önálló életkezdés elősegítését, a biztonságos gyermekvédelemhez szükséges szigorításokat, valamint a finanszírozás folyamatos bővítését nevezte meg.

Jelenleg a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatalok csaknem hetven százaléka él nevelőszülőknél, de a kabinet ezt az arányt tovább akarja növelni – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

Emlékeztetett, hogy 2014-ben a kormány a foglalkoztatási jogviszony bevezetésével hivatássá tette a nevelőszülőséget, 2015-ben az ingyenes intézményi gyermekétkeztetést kiterjesztették a gyermekvédelmi szakellátásban élőkre, 2016-ban pedig bevezették a nevelőszülői képzési rendszert. 2017-ben másfél milliárd forint keretösszegű támogatást biztosítottak infrastrukturális fejlesztésekre, 2019-ben elindult a Befogadlak nevű nevelőszülői program, 2020-ban a kormány bevezette a nevelőszülői gyedet, majd 2021-ben megemelték azt a többletdíjat, amelyet a speciális vagy különleges szükségletű gyermeket nevelő nevelőszülők kapnak.

2010-hez képest a nevelőszülők döntő részének a jövedelme az öt-hatszorosára nőtt – jelentette ki az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy 2013-tól az állam átvette a megyei jogú városoktól és a fővárostól a gyermekvédelmi szakellátási kötelezettséget. Megjegyezte, hogy 2010-ben megkezdték a nagy létszámú gyermekotthonok tömeges kiváltását, hogy a gyermekeket kisebb, családi házas rendszerben helyezzék el.

Rendezték a kísérő nélkül Magyarországra érkező gyermekek intézményes védelmét 2011-ben, 2015-ben létrehozták az úgynevezett megelőző pártfogást. 2016-ban megkezdődött a Barnahus-módszer implementálása, azaz a bántalmazott gyermekek érdekeinek védelme a büntetőeljárás során, 2017-ben pedig négy szintűvé tették a gyermekvédelmi jelzőrendszert – idézte fel Fülöp Attila.

Kiemelte: a kormány olyan mintaprogramokat is indított, amelyek az önálló életre készítik fel a gyermekeket.

A kabinet az elmúlt években temérdek intézkedést vezetett be a gyermekvédelemben élő gyermekek biztonsága érdekében, ezek során többször szigorította a büntető törvénykönyvet, és elfogadta Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét. A gyermekvédelem valamennyi formájával szemben zéró tolerancia van érvényben – hangsúlyozta az államtitkár.

Emlékeztetett, hogy létrehozták a pedofil-nyilvántartást, szigorították a gyermekpornográfia elkövetőivel szembeni szankciókat, és el nem évülhetővé tették a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos szexuális bűncselekményeket. A gyermekvédelmi intézmények szakmai foglakoztatottjai és vezetői számára kötelezővé tették a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot.

Rámutatott, hogy a gyermekvédelmi szakellátás központi költségvetési kiadása csaknem 130 milliárd forint, szemben a 2010-es 18,5 milliárd forinttal. A kormány ezenfelül további 17 milliárd forinttal emeli a gyermekvédelmi kiadásokat. November 1-jétől közel hetven százalékkal nő az intézményi étkezési normatíva, negyven százalékkal a ruházkodásra fordítható kiadás, és száz százalékkal a fiatalok zsebpénze – fejtette ki Fülöp Attila.