Sulyok Tamás hangsúlyozta: „az égig érő Dóm és a hatalmas tér nekünk, szegedieknek a szívünkhöz nőtt, többet jelent számunkra, mint a város jelképe és az ország egyik emblematikus helye, mellyel szívesen dicsekszünk el”.

A térben egyszerre van jelen a szakralitás, a tudomány és a kultúra. Tekintélyt parancsoló a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház magassága. A Dóm tér árkádai alatt, a Nemzeti Pantheonban sorakoznak tudósaink, művészeink szobrai, melyek a magyarok teljesítményéről tanúskodnak, a környező egyetemi épületek a tudás fellegvárai - mondta az államfő.

Úgy fogalmazott, a templom és a tér történetében bele van írva a tántoríthatatlan magyar akarat, a szegedi emberekben élő remény. Emlékeztetett, az 1879-es nagyárvíz elpusztította Szegedet, de a város fogadalmat tett, hogy új templomot emel. Ki kellett várnia a világháború végét, meg kellett teremteni a szükséges feltételeket, de végül felépült a fogadalmi templom, Isten dicsőségére az elszántság győzedelmeskedett.

Ugyanakkor a trianoni tragédia következtében az egész nemzetet kellett megújítani, hitet kellett adni a szétszakított magyarságnak, felül kellett kerekedni a megmagyarázhatatlan igazságtalanságokon és a maró fájdalmon. Míg a magyar kultúra, tudás és lélek visszaszorult távoli tájakon, Szegeden új lendületet kapott. Szeged lett az új otthona az Erdélyből elűzött kolozsvári egyetemnek, a kiutasított csanádi püspök szintén ide jött – idézte fel a köztársasági elnök.

Kiemelte: a lelkesítő tűz legjobban Klebelsberg Kuno kultuszminiszterben égett, Szeged és Magyarország sokat köszönhet neki.

Sorsdöntő időkben, a múlt század húszas éveitől kezdve nélkülözhetetlen szerepe volt a Szegeden újjászülető hitnek, tudásnak és kultúrának, a székesegyháznak és a Dóm tér körül kibontakozó világnak abban, hogy a letiport és feldarabolt ország magyarjai magukra találjanak, hogy a nemzet felemelje a fejét; „ez az örökség, melyre mindannyian büszkék lehetünk” – fejtette ki Sulyok Tamás.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója kijelentette, Klebelsberg Kuno szellemisége ma is iránytű, munkássága érvényes üzenetet hordoz napjainkban is. Az értékek megtartása és átörökítése nemzetstratégiai kérdés, a múlt nem teher, hanem örökség.

Az emlékhelyet jelző sztélé mellett Klebelsberg Kuno a székesegyház altemplomában álló sírja mellett elhelyeztek egy okosemléktáblát is – közölte a főigazgató.

Mihálffy Béla, a székesegyház és a Dóm tér nemzeti emlékhellyé nyilvánítását kezdeményező, KDNP-s országgyűlési képviselő hangsúlyozta,

a templom és a tér a magyar nemzeti akarat és újjászületés szimbóluma.

Az, hogy az Országgyűlés nagy többséggel, pártállástól függetlenül támogatta a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást, azt mutatja, vannak értékek, melyek a mindennapi politikai csatározások felett állnak; a nemzeti örökségünk, kultúránk megőrzése ilyen – hangoztatta a kereszténydemokrata képviselő.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök arról beszélt, sokan vannak Szegeden, akik nemcsak őrzik Klebelsberg Kuno emlékét, hanem feladatnak, kötelességnek, küldetésnek tartják művének folytatását. Száz évvel ezelőtt Klebelsberg Kuno nem panaszkodott, hogy kevés a pénz kultúrára, tudományra, hanem nagyot álmodott, stratégiát alkotott, és segített a forrásokat előteremteni. Ma könnyebb helyzetben vagyunk, próbáljuk meg továbbvinni eszméjét – mondta a püspök.