Fehér Anna nővér életrajzából azt lehet kivenni, megtanulni és érdemes életünkbe beleépíteni, hogy a legnagyobb küzdelmekből, fájdalmakból és nehézségekből is van kiút – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Fejér vármegyei Vértesacsán, ahol a Német Nemzetiségi Ház felvette Fehér Anna Erzsébet-rendi szerzetes nevét.
Soltész Miklós kiemelte, hogy Fehér Anna életét mások szolgálatának szentelte. Megköszönte a vértesacsaiaknak és a családnak, hogy „egy szentet neveltek”, és elismeréssel szólt azokról, akik az általa alapított Vak Gyermekek Szent Anna Otthonában, jelenleg a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Katolikus Szociális Intézménye, Óvoda, Általános Iskola és Különleges Gyermekotthon nevet viselő intézményben Krisztus tanításával folytatják a munkát, ápolást, gondozást.
Anna nővérben egy szent embert ismert meg – mondta a kereszténydemokrata politikus. Reményét fejezte ki, hogy talán eljut oda a katolikus egyház, hogy elindítja a boldoggá avatását, mert az a kedvesség és szépség, ami a lelkéből áradt, hihetetlen nagy dolgokat hozott a magyar nemzetnek.
A vértesacsai német nemzetiség közösségi házával kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: nem gondolta volna a sok építkezés, a sok közös munka közepette, hogy az épület „ilyen lelket is kap” a névadással.
Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője örömének adott hangot, hogy a vértesacsai német nemzetiség otthona egy olyan vértesacsai születésű, sváb származású, mélyen katolikus hitben nevelkedett ember nevét veszi fel, aki „maga volt a menedék sok vak és gyengénlátó gyermek számára.
„Meghatóan igaznak tartom azt a megállapítást, hogy nekünk, magyaroknak is van Teréz anyánk, Anna nővér” – fogalmazott a képviselő. Hozzáfűzte: „a magunk szerény feltételei között tettünk egy lépést, hogy büszkén kimondjuk és hirdessük ezt”. Bejelentette, hogy a következő lépés a helyi katolikus templom előtti tér átnevezése lesz, amely szintén Fehér Anna nővér nevét veszi majd fel.
Blaumann Helga, a vértesacsai német kisebbségi önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy Anna nővér élete a hivatás, a hit és az emberség példája volt. A rászorulók szolgálatában, a vakok és gyengék támogatásában életének minden napját másoknak adta, munkáját mindig alázattal, szeretettel és mély emberséggel végezte úgy, ahogyan azt gyermekkorában, szülőfalujában, Vértesacsán megtanulta.
A névadó unokaöccse, Fehér Tamás ismertette Anna nővér életútját. 1947. szeptember 14-én született földműves sváb családban. Édesanyja korán észrevette, hogy a látásával baj van, még alig tudott járni, amikor megkapta első szemüvegét. Édesapja betegsége miatt 1959-ben felköltözött a család a fővárosba, a Virányos úti iskolában folytatta tanulmányait, majd a Táncsics Mihály Gimnáziumba járt, ahol működött egy kisegítő iskola: ott találkozott először halmozottan sérült gyerekekkel, ami arra indította őt, hogy életét a gyógypedagógiának szentelje.
A zugligeti plébánia közösségében megismerkedett az angolkisasszonyok kedves nővéreivel, ezután döntötte el, hogy szerzetesként kíván élni, dolgozni. A kommunista hatalom ezt nem nézte jó szemmel, ám a megpróbáltatások közepette sem hagyott fel szándékával, miszerint szerzetes lesz.
1978. augusztus 6-án titokban fogadalmat tett, majd a rendszerváltást követően csatlakozott a Szent Erzsébetről elnevezett Betegápoló Nővérekhez. 1982 szeptemberében elindította a Budapest Felsővízivárosi Szent Anna templom plébánia alagsori helyiségében a Vak Gyermekek Szent Anna Otthonát, ami jelenleg a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Katolikus Szociális Intézménye Óvoda, Általános Iskola és Különleges Gyermekotthon nevet viseli. Hatvan sérült oktatása, ellátása zajlik hároméves kortól.
Szociális és munkaügyi miniszteri dicséretet kapott 2008-ban, a XII. kerület díszpolgárává választották 2011-ben, Pro Caritate díjat kapott 2012-ben, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést pedig 2018-ban vehette át. 2021. január 13-án hunyt el. Az Anna nővér nevét viselő alapítvány azóta igyekszik emlékét ápolni.
