A miniszterelnöki főtanácsadó, a VEP örökös védnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a program annál inkább fontos, mert miközben az elmúlt évszázad '70-es éveiben még „egy bolygót”, használtunk, ma már 1,7 bolygó erőforrásait használjuk fel.

A program célja az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások bővítése fizikai erőművek építése nélkül.

Egyfajta nem látható erőmű, ami úgy csökkenti az ország energiaigényét, hogy hatékonyabb energiafelhasználására ösztönöz. A díjazottak nem csak energiát takarítanak meg, de példát is mutatnak a környezeti, természeti, társadalompolitikai és gazdasági célok összehangolása terén – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy

kevés olyan alkotmány, alaptörvény létezik a világon, mint a magyar, amely a fenntarthatóságot, mint szemléletmódot is figyelembe veszi,

a környezeti, társadalmi, szociális és az ökológiai kérdéseket egyben kezeli, és kinyilatkoztatja, hogy figyelembe kell venni a jövő generációk érdekeit és az egészséges környezethez való jogát minden állampolgárnak.

Végül Szili Katalin furcsának nevezte, hogy miközben már szinte minden társadalmi kezdeményezésnek van világnapja, az energiahatékonyságnak nincs, ezért indítványozza: közösen javasolják az ENSZ-nek egy energiahatékonysági világnap létrehozását.

Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a díjátadón úgy vélekedett, a VEP a magyar klímapolitikai és energiahatékonysági törekvések egyik emblematikus kezdeményezése. Évente 4,7 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkenti az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben 1500 megawatt fosszilis alapú energiatermelést vált ki megújuló alapokra helyezve.

Ez azt jelenti, hogy már második a hazai erőművek rangsorában, annak köszönhetően, hogy a programhoz évről-évre egyre több intézmény, cég, önkormányzat és magánszemély csatlakozik. A program során megvalósuló energiamegtakarítás nem csupán anyagi előnyt jelent, hanem a résztvevők hozzájárulnak a nemzeti klímavédelmi és energiahatékonysági célok megvalósításához is.

Ennek kapcsán felidézte: Magyarország kormánya vállalta, hogy 2030-ra az 1990-es értékhez képest a felére csökkenti az ország üvegházhatású-gáz kibocsátását. A VEP-nek is köszönhetően máig 48 százalékkal sikerült csökkenteni ezt a mennyiséget.

Molnár Ferenc, a programot alapító Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. tulajdonosa elmondta, a nemzetközi kutatások szerint a fenntarthatósággal foglalkozó vállalkozások kilenc-tíz százaléka képes legalább három évig működni, és csupán egy százalékuk éri meg a tíz évet. Ehhez képest a VEP immár tizenöt éve működik, ami azt mutatja, hogy egyediséggel rendelkeznek a világban.

Ugyanakkor minden várakozást felülmúl a fejlődési pálya dinamikája, hiszen az elmúlt öt évben évente átlagosan 150 megawattnyi energiamegtakarítást értek el, ami egy közepes méretű város teljes éves energiafogyasztásával egyenlő.

2019 óta olyan szabályozási eszközök segítik a program megvalósítását, mint az Energiahatékonysági Kötelezetti Rendszer és ilyen lesz a karbon kreditekre alapozott szabályozás, amelyek ösztönzik a partnerek csatlakozását a VEP-hez. Ezek pénzügyi előnyöket is biztosítanak a projektpartnerek számára, ám társadalmilag is hasznot hajtanak - közölte Molnár Ferenc.

A VEP Nagykövet díjat Gál László fejlesztéspolitikai és energetikai szakember vehette át a rendezvényen, a legzöldebb település díját Vértesszőlős kapta, a legzöldebb vármegyévé Somogy vármegyét választották, az év legzöldebb beruházója díjat pedig a Masterplast képviselője vehette át.

Ezen kívül még mintegy hetven magánszemély, illetve szervezet, önkormányzat és vállalkozás képviselője részesült díjakban.