Arató László 1927-ben született Pécsett. 1949-ben jelentkezett a pálos rendbe, ahol a Botond nevet kapta. A kommunista diktatúra idején 1950-ben a pécsi rendházból internálták. Teológiai tanulmányait a kommunista Államvédelmi Hatóság folyamatos zaklatása mellett egyházmegyei szemináriumokban, előbb Vácott, majd Egerben, végül Budapesten, a Hittudományi Akadémián végezte.

Már kispap korában titkos megbízást kapott pálos elöljárójától, Bolváry Pál atyától arra, hogy a diktatúra alatt titokban működő pálos rendben a helyettes novíciusmesteri feladatokat lássa el. Bolváry Pál bebörtönzését követően pedig mint novíciusmester végezte a fiatal pálosok nevelését: ennek keretében imakönyvet szerkesztett a számukra, ellátta őket rendi lelkiségi irodalommal, lelkigyakorlatokat szervezett a részükre, kapcsolatot tartott velük; tette mindezt titokban, folyamatosan a bebörtönzéstől fenyegetve.

Nagyrészt az ő tevékenységének köszönhető, hogy a rendszerváltáskor voltak pálos atyák, akikkel Magyarországon újra tudott indulni a szerzetesrend, hiszen ők többségükben az ő hívására és nevelésében lettek titokban pálosok.

E tevékenysége mellett illegálisan végezte a magyar fiatalok keresztény nevelését, és erre szintén titokban segítőivel cserkészcsapatot is létrehozott.

Laci bácsi 1934-ben lépett be a pécsi Báró Eötvös József kiscserkész csapatba. 1939-től pécsi 47. sz. Szent László király csapat tagja. 1941-ben őrsvezetői tanfolyamot és tábort végzett. Utána segédőrsvezetői megbízatást kapott, majd 1946-tól önálló őrsöt vezetett. 1947-től a feloszlatott és illegalitásban tevékenykedő 47. sz. csapat parancsnoka. 1953-tól az illegalitásban egyesültek a 10. PÁR csapattal, ahol „Sziklatábor” néven működtek. 1956-ban megalakította a Pécsi Cserkészkerületet, de ez a szovjet jelenlét miatt csak néhány napig tarthatott. 1961-ben a politikai erők felszámolták őket.

A kommunisták letartóztatták, és három év börtönre ítélték. Szabadulása után is folyamatosan megfigyelés alatt tartották Az egyházi szolgálattal és a szerzetesi léttel kapcsolatos lehetőségei próbálkozásai ellenére teljesen ellehetetlenültek. A működéséhez az államtól engedélyt kérő püspökkel az egyházakat akkor felügyelő kommunista Állami Egyházügyi Hivatal elnöke azt közölte, hogy Arató László visszatérését az egyházi keretbe egyszer és mindenkorra, végérvényesen és örökre elutasítják.

Arató László folyamatosan az Egyházért, a magyar katolikus lelki megújulásért, a cserkészetért és a pálos rendért dolgozott. 1970-től a Márton Áron Kiadó igazgatója és rendszerváltást követően itt adják ki a cserkészkönyveket. 1989-ben Görbe László piarista atyával újra megszervezik a Magyar Cserkészszövetségen belül a katolikus cserkészek közösségét, a Táborkereszt mozgalmat. A rendszerváltás után ismét a 47. sz. csapat és az Országos Intéző Bizottság tagja. Laci bácsi a magyar cserkészet újraalakulása utáni időkben a Táborkereszt egyik első, és két évtizedig aktív vezetője volt. Félévente szervezte a Táborkereszt Összekötők Találkozóját, szerkesztette, megjelentette és terjesztette a Táborkereszt újságot. A Márton Áron Kiadóval alapvető cserkészkiadványokat (zsebkönyveket, cserkészpedagógiai kiadványokat, a katakombacserkészetet bemutató könyveket) jelentetett meg, nem egynek társszerzője is volt. Számtalan cikket publikált az Új Emberben is.

A pálosok szempontjából kiemelten is fontos, hogy évtizedek óta kutatta a rend történetét, különösen is a kommunista diktatúra alatti időszakot. Szinte minden idejét a levéltárakban töltötte, hogy minél több hiteles információt összegyűjtsön ebből a szomorú és vészterhes időszakból. Számos a pálos rend történetével kapcsolatos könyvhöz nyújtott komoly szakmai segítséget, illetve segítette azok megírását az általa gyűjtött anyagokkal. Kutatásainak eredményeit cikkekben, előadásokban mutatta be.

A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége örökös tagjává választotta 2009-ben.

Életének és munkásságának állami elismeréséül Áder János köztársasági elnök 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta a számára.

A pálos rendért végzett szerteágazó és pótolhatatlan tevékenységéért 2016-ban a rend legnagyobb elismerésében, a konfráteri kitüntetésben részesült.

Tevékenységét az Illegális ifjúság című dokumentumfilm is bemutatta.

Az idős korával és betegségeivel járó terheket derűs lélekkel viselte, és szinte az utolsó napokig a kutatásaival foglalkozott. Szeretett felesége, Márta néni halála után 12 nappal, március 23-án tért haza Teremtőjéhez.

A gyászmise és temetés április 8-án 14 órakor lesz a Budapest-Remetekertvárosi Szentlélek Plébániatemplomban (1028 Budapest, Máriaremetei út 34.)

Emlékét megőrizzük!

Bálványkövi István

elnök

Kereszténydemokrata Néppárt

Budapest II. Kerületi Szervezet