Az a magyar-ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni - jelentette ki a kormányfő. Hozzáfűzte, mivel magyar-ukrán kettős állampolgárról beszélünk, az áldozat a mi közösségünkhöz tartozik, nemcsak a szó kulturális, nemzeti értelmében, hanem közjogi értelemben is.

Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk

– hangsúlyozta Orbán Viktor. Azt mondta, törődni kell az áldozat családjával, utána kell nézni, mi történt, és az ukrán hatóságokat is ki kell faggatni, ez mind zajlik már.

Az ügy gyökere nyilvánvalóan a háborúban keresendő; Magyarországon sokan gondolhatják, hogy a frontvonal messze van, és akkor a háború is messze van, de az igazság az, hogy egy szomszédos ország területén van a háború, és az majdnem mindegy, hogy melyik pontján. A most elhunyt áldozat is tizenöt-húsz-harminc kilométerre élhetett a magyar határtól, és ott verték agyon – fejtette ki a miniszterelnök.

Közölte: ez a háború és a veszély, ami ebből fakad, itt van közvetlenül „a hónunk alatt”, tehát nincs semmi túlzás abban, amikor azt mondjuk, hogy a veszélyek korában élünk és észnél kell lenni, mert minden mozdulatnak, minden döntésnek, minden szónak jelentősége lehet. A Voks 2025 szavazás Ukrajna európai uniós tagságáról igenis indokolt közös akció volt, egy közös mozdulata volt a magyaroknak - jegyezte meg Orbán Viktor.

Kitért arra is: nem szabad közös uniós hitelt felvenni Ukrajna finanszírozására. Az európai gazdaság szenved, elveszítette a versenyképességét. A kontinens a gázért háromszor-négyszer, az áramért két-háromszor annyit fizet, mint versenytársai, ezért, ha már az önmagában is problémás hitelfelvétel mellett döntenek, nem kell odaadni másnak azt a pénzt, Európának önmagára kell költenie azt, helyreállítva a gazdaságát.

Csütörtöki, győri tárgyalásairól szólva a kormányfő közölte, megerősítették az ország és az - általa a magyar ipar egyik ékköveként említett - Audi szövetségét. A cég „belenőtt a magyar élet szövetébe; ez a mi gyárunk”, tízezreknek ad közvetve vagy áttételesen munkát.

Ha az Audit nem német szemüvegen keresztül nézzük, hanem mint egy magyarországi gyárat, és látjuk benne a magyar munkásokat és mérnököket, az Audi egy fantasztikus magyar sikertörténet, büszkék lehetünk az ott dolgozó emberekre

- hangoztatta. Rámutatott: az ott dolgozók mind a magyar oktatási rendszerben tanultak, miközben a cég a saját munkásutánpótlását képzi, a duális képzés egyik legszebb példájaként.

Mindent meg fogunk tenni, hogy ez a gyár továbbra is működjön, fennmaradjon, és továbbra is több tízezer embernek közvetve és közvetlenül kenyérkereseti lehetőséget adjon – szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva, nehéz az iparág helyzete, az elhibázott brüsszeli politikák miatt szenvednek a versenyben az európai gyártók.

A brüsszeli bürokraták nemcsak rossz sofőrök, de még rosszabb navigátorok; nekivezettek bennünket a falnak

– fogalmazott. Beszélt arról is, hogy minden uniós miniszterelnöki csúcson az hangzik el - és most már lassan a nyilvánosság előtt is -, hogy Ukrajna lényegében a tagság minden feltételét teljesítette. Azt állítják, hogy felszámolták a korrupciót, uralkodik a jogállamiság, az emberi jogokat tiszteletben tartják, a gazdaság jó állapotban van.

Az unió vezetői úgy beszélnek Ukrajnáról, mint egy tagságra érett országról, akinek esetében a tagsági tárgyalások tulajdonképpen formalitások. „Ukrajna már megtette a magáét, most mi jövünk, 2030-ig mindenképpen fel kell venni Ukrajnát” - idézte az unió vezetőinek álláspontját.

Azonban akik azt mondják, hogy Ukrajna készen áll az uniós tagságra, azok olyan messze vannak a valóságtól, mint Makó Jeruzsálemtől – mondta a kormányfő, hozzátéve: lehet, hogy Brüsszelben át lehet verni az embereket, de ahol mi élünk, az ukrán határ mellett ezt mondani, az orbitális tévedés vagy hatalmas szamárság.

Kényszersorozások zajlanak, emberek halnak meg, semmilyen polgári szabadságjogot nem biztosítanak, a gazdaság nem működik, nyugati pénzekből tartják el őket, nem látni egy leendő modern ukrán gazdaság körvonalait és háború lezárására irányuló szándékot sem

- sorolta. Szerinte Brüsszelben mindenki mintha elvesztette volna a józan belátását, és egyfolytában a háború megnyeréséről beszél, arról, hogyan fogják legyőzni Oroszországot Ukrajna területén. Eközben árvák, özvegyek, szenvedés, könny Európa keleti részén, a keresztény európai kultúrán belül – összegzett a miniszterelnök. Közölte: ezt a háborút nem finanszírozni kell, hanem le kell zárni.

Az Európa Unió bizottságát és az európai vezetőket támogató magyar pártokat - a DK-t és a Tiszát - nyugodtan lehet háborús pártoknak nevezni, akik a brüsszeli háborús koalíció magyar tagjai

– mondta Orbán Viktor. Kiemelte: vannak ugyanakkor háborúellenes pártok, békepártok és a Fidesz ehhez az európai táborhoz tartozik, a Patrióták pártcsalád többségében a béke álláspontján van.

A hét elejei vihar kapcsán kijelentette: a politikai szempontok semennyiben sem írhatják felül a szakmaiakat. Posztolhat bárki bármit, az nem befolyásolja a védekezést, de

a kormányzati munka komoly dolog, az nem a Facebookon zajlik, hanem a valóságos életben”. Nem jó mondatokat kell kitalálni, hanem emberek életéért kell felelősséget vállalni.