– Több európai országban is meghoztak vagy előkészítettek olyan döntéseket, amelyek a sorkötelezettség kiterjesztését vagy visszaállítását célozzák. Magyarországon a Tisza Párt egyik politikusa beszélt arról, szükség lehet a hadkötelezettség visszaállítására idehaza. Mindez az uniós háborús retorika része, következménye? Az ilyen intézkedések mennyire hozhatók összhangba az orosz-ukrán háború lezárását célzó törekvésekkel?

– Sajnos látni kell, hogy Európa két táborra szakadt. A brüsszeli elit leginkább a háborús uszítást és a szankciók bevezetését akarja tovább erőltetni annak ellenére, hogy már bebizonyosodott ennek a politikának a hatástalansága. Oroszország nemhogy nem roppant össze, de sok elemző szerint a szankciók kijátszásával, új, keleti piacok megnyitásával éppen, hogy még előnyt is tudott kovácsolni a helyzetből. És azt se felejtsük el, hogy Európa az olcsó orosz energiahordozók nélkül súlyos versenyképességi hátrányba került a világ többi részével, főként Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Ez a politika a háborús retorikával, a végeláthatatlan mennyiségű pénz és fegyver Ukrajnába irányításával, a békepróbálkozások megcsáklyázásával egyértelműen a konfliktus eszkalálását szolgálja. A legtragikusabb, hogy ezen oldal képviselői

mára már nyíltan beszélnek egy közvetlen, Oroszország ellen viselendő háborúról, s már nem csupán a sokat szenvedett ukrán nép vérével üzletelnek, hanem az európai fiatalokat is belekényszerítenék ebbe a darálóba.

A Tisza Párt ennek a brüsszeli, globalista hálózatnak a tagja, az ő portékájukat árulja a kezdetektől fogva. Ebbe az ördögi mozaikba tökéletesen beleillik a sorkötelezettség újbóli bevezetése, amely nyilvánvalóan azon embertelen elképzelésből sarjadt, hogy a magyar fiatalok is előbb-utóbb a fronton kössenek ki, és idegen földön, idegen érdekekért harcoljanak.

A magyar kormány a háború kitörésétől kezdve minden lehetséges eszközzel a mielőbbi tűzszünet elérését szorgalmazta a felek között. Volt idő, amikor Őszentsége Ferenc pápán és rajtunk kívül nem volt senki más, aki a békét hirdette volna. Szerencsére ma már az USA is ezt az álláspontot képviseli, és egyre több európai ország állampolgárai eszmélnek rá, hogy évek óta megvezetik őket. Őszintén remélem, hogy nem kerül sor a harmadik világháborúra, hiszen az atomfegyverek bevetése az emberiség végét jelenti.

– Magyarország biztonsága érdekében szükség lehet több katonára, honvédre?

– Azt vallom, hogy minden közösség igazi erejét a szellemisége, a hite adja. Ezért tartom fontosnak a honvédelmi nevelést, amelynek célja részben a megfelelő kompetenciák átadása a fiatalok számára, részben pedig értékközvetítés, a hazaszeretet megerősítése;

a haza iránti elkötelezettség, a szülőföld szeretete, az az érzés, hogy ha bármilyen baj éri az otthonunkat, meg akarjuk azt védelmezni.

Azt hiszem, e tekintetben jó úton járunk: honvédelmi miniszterként volt lehetőségem elindítani a területvédelmi elven szerveződő tartalékos rendszert, amelynek köszönhetően most már több mint tizenötezer tartalékos katonánk van. Természetesen a magyar haderő állományi szükségletei, a folyamatosan bővülő képességek, NATO-vállalásaink teljesítése és végül, de nem utolsó sorban a bizonytalan európai biztonságpolitikai helyzet miatt kívánatos, hogy több, megfelelően felkészített, kellőképpen felszerelt, és a feladat iránt elhivatott önkéntesen jelentkező katona szolgáljon a Magyar Honvédség kötelékében, ugyanakkor meggyőződésem, hogy ezen kritériumok teljesítésére a sorkatonaság nem lenne alkalmas.

A fiatalok szisztematikus és központi döntéssel elrendelt bevonása a honvédelmi feladatokba véleményem szerint sem a már így is túlfeszített háborús pszichózis hűtését, sem pedig éles helyzetben a Magyarországra háruló feladatok szakszerű elvégzését nem mozdítja elő.

– Amennyiben Magyarország képes fenntartani a honvédelem önkéntes, illetve hivatásos jellegét, melyek azok a már meglévő, illetve fejleszthető intézkedések, amelyekkel a magyar honvédség, valamint a tartalékosok állományának létszáma fenntartható, adott esetben növelhető?

– A Honvédelmi Minisztérium évek óta, kormányzati ciklusokon átívelően nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar állampolgárokat, a fiatalokat, de az idősebb érdeklődőket is megismertesse a honvédelemmel, az ahhoz kapcsolódó állampolgári kötelezettségekkel, illetve akár szabadidős elfoglaltságokkal, akár iskolarendszerű képzésekkel népszerűsítse ezt a területet, hozzájárulva a célirányos pályaválasztáshoz.

A Honvédelmi Sportszövetség kulcsszerepet játszik ezen törekvések megvalósításában.

A Honvéd Kadét Programon keresztül ma már országszerte 170 középiskolában van lehetőség a honvédelemhez köthető kompetenciák elsajátítására. Az öt Honvédelmi Sportközpont pedig kiváló helyszínt biztosít különféle sportok kipróbálására, a szabadidő aktív és hasznos eltöltésére. Az iskolások számára számos versenyt kínálunk, amelyeken összemérhetik ügyességüket. Ilyen az Országos Haditorna Verseny, a Honvéd Kadét Kupa, de Honvédelmi Táboraink is rendkívül népszerűek.

A Honvédelmi Minisztérium az elmúlt időszakban komoly kampányt folytatott a tartalékos rendszer népszerűsítése érdekében. Az információs társadalom korában elengedhetetlen, hogy a polgárokat a lehető legtöbb felületen megpróbáljuk megszólítani, ugyanakkor a közvetlen és személyes kapcsolat útján megszerzett tapasztalások motivációs ereje nem nélkülözhető, ha valakit a katonai pályára akarunk ösztönözni.

– Mit mutatnak a számok, a kadétprogram – beleértve a Honvédelmi Sportszövetség munkáját is –, illetve a honvédelem tantárgy számos iskolában történő bevezetése elősegíti azt, hogy a fiatalok egy része saját elhatározásból csatlakozzon a honvédséghez?

– A Honvéd Kadét Program, amely a középiskolások számára élményszerűvé teszi az ismeretek elsajátítását, három szinten működik. A honvéd kadét közismereti képzésben a honvédelmi alapismeretek oktatására helyezik a hangsúlyt, a honvéd kadét szakképzés keretében – hét szakirányban – honvéd kadét szakmát oktatnak a technikumokban. A honvéd kollégiumok a speciális napirendnek és katonapedagógusoknak köszönhetően a legintenzívebb honvédelmi nevelést képesek biztosítani, miközben a közismereti képzést, illetve a szakképzést kötelező bentlakással egészítik ki.

A 170 intézményben nagyságrendileg tizenötezren vesznek részt honvédelmi oktatásban. A képzés mindkét nem körében népszerű, hiszen a kadétok 35 százaléka lány.

Már az egyházi iskolákban is elkezdődött ez a program, amivel „megkettőzött védelmet” kapnak a fiatalok, amellyel egyrészt az egyházi kötödésük, hitük erősödik, másrészt a katonai mentorok által az erő, a tudás és az alkalmazkodás képességeire tehetnek szert. Az Egyesült Államokban háromszázezer, Nagy-Britanniában pedig 130 ezer kadét végez évente, ami óriási létszám. Azokat a fiatalokat, akik középiskolás éveik alatt ilyen típusú katonai előképzésben részesülnek, a cégek, a vállalatok és az állami szféra is sokkal szívesebben alkalmazza.