Békés várossá nyilvánításának 52. évfordulója alkalmából ünnepi képviselő-testületi ülést tartottak kedden, az eseményen díszpolgári címmel ismerték el a településen született prof. dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP Országos Választmányának elnöke munkásságát.
A Beol.hu tudósítása szerint Dankó Béla országgyűlési képviselő megköszönte mindazon békésiek munkáját, akik
példaképpé, a szó legnemesebb értelmében vett polgárrá váltak szorgalmuk, tehetségük, önzetlenségük nyomán.
Prof. dr. Latorcai János részére a képviselő-testület a „Békés Város Díszpolgára” kitüntetést adományozta „kimagasló közéleti tevékenységén keresztül elért elévülhetetlen érdemeiért, több évtizedes, Békés város hírnevét öregbítő odaadó munkásságáért”.
„A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz...” – idézte Fekete István író gondolatát a díszpolgári cím átadását követően dr. Latorcai János. Majd azzal folytatta:
Békés a szülőföldem, itt láttam meg először a napvilágot, és itt kereszteltek meg. A számomra legfontosabb emberi közösségbe, a családba, a nemzetbe és a keresztény közösségbe ezzel léptem be. Ezért is érzem különösen igaznak Fekete István gondolatát.
A szülőföld mindig meghatározza azt, amivé az ember lesz. Esetemben a szülőföld kifejezés különös jelentőségű, mert ugyan itt születtem, de életem éveinek elején mégis néhány tíz kilométerre, Endrődön éltem.
A szülőföld mindig, sokszor a tudat alatt is vonzza, irányítja az embert.
Erre valójában akkor jöttem rá, amikor a ’80-as években, már gépkocsival közlekedve Békéscsaba irányában tudatosan mindig Békésen keresztül jöttem. Kerestem valamit, ami számomra üzenetet hordoz. Mindig megálltam, hogy lássam mindazt, amit fejlődött, amivel szépült a város. Aztán már teljes tudatossággal próbáltam feltárni Békés zegzugait, a Köröstől az Élővíz-csatornáig. Jó volt és jó látni a szépülő várost, a megvalósuló fejlesztéseket, a megújult utakat, a parkosított tereket.
A településközpont épületei a 20. század elején megindult polgárosodásról tanúskodnak. Az 1903-ban megépült gimnázium iskolavárossá emelte Békést, és az intézményt mértékadó református iskolává. Az egy évvel később átadott polgármesteri hivatal pedig annak a bizonyítéka, hogy az ország egykori legnagyobb községe elindult a városiasodás útján.
Élénken élnek bennem azok az idők, amikor nagyapámmal, aki kötélgyártó volt, jöttünk a vásárokra, és ilyenkor mindig volt lehetőségem egy kicsit kisurranva azt megtapasztalni, ami a településen változást jelentett.
Ilyenkor különösen korán kelt a nap a házunk táján, hiszen hajnalban kellett indulunk, majd a vonaton való zötykölődés álmos fáradalmával és kissé didergősen érkeztünk, hogy aztán gyalogosan tegyük meg az utat a célunkhoz. A környezet mindig adott valamit.
Amikor Békésen járok, igyekszik mindig a katolikus templomba is bemenni, nem csak azért, mert ott kereszteltek meg, hanem, mert Orlai Petrics Soma ott található képei meghatározóak, mindig kísérték az utam.
Ugyanilyen örömmel tölt el, amikor egy-egy delegációnak bemutathatom az Országgyűlés felsőházi termét, mert annak két hatalmas freskóját Jantyik Mátyás békési festőművész alkotta.
A szülőföldnek mindig van számomra üzenete, nagyszerű családot adott, és ez a család adja ma is az értéket az életemben
- mondta a kereszténydemokrata politikus.
