A tagállamok az uniós szerződések urai és Európa jövőjének építészei, ők az egyetlen alkotmányos szereplők, akik felhatalmazással bírnak hatáskörök átruházására, korlátozására vagy visszavonására – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszteri biztosa hétfőn Brüsszelben, az MCC brüsszeli tudásközpontjának konferenciáján, amely az uniós hatáskörbővítés kérdéseit vizsgálta.
Időről időre felszínre kerül egy ambiciózus, de alapvetően hibás elképzelés, az Európai Egyesült Államok megvalósítása
– mondta Bólya Boglárka. Hozzáfűzte, bár ez sokak számára vonzó lehet, Európa alkotmányos rendje és történelmi tapasztalata azt mutatja, hogy a kikényszerített politikai egységesítés a nemzeti demokrácia és a legitim sokszínűség rovására megy, és a szuverenitás fokozatos erózióját vonja maga után.
A mélyebb integrációt elkerülhetetlennek bemutató „egyre szorosabb egység” mítosza azt sugallja, hogy az EU-nak minden körülmények között a központosítás felé kell haladnia, miközben azokat, akik ezt megkérdőjelezik, gyakran Európa-ellenesnek, euroszkeptikusnak bélyegzik.
Azonban a tagállamok a szuverenitás eredeti birtokosai, és ők döntik el, mely hatáskörök oszthatók meg, és melyek nem – szögezte le a miniszteri biztos. Rámutatott: az elmúlt évtized válságai – a migráció, a járvány, az ukrajnai háború, a versenyképesség romlása vagy az infláció – alkalmat adtak Brüsszelnek arra, hogy tartós politikai eszközöket vezessen be hatásvizsgálat, demokratikus kontroll és határidők nélkül.
A döntéshozatal lépésről lépésre került át tagállami szintről uniós szintre, szűkítve a szuverén mozgásteret
– fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Felidézte, hogy Magyarország már az Európa Jövőjéről szóló Konferencián felismerte az uniós intézmények egyes tagállamokkal szemben tanúsított szelektív hozzáállását. Bár Magyarország több mint nyolcszáz rendezvényt tartott ebben a témában és több mint kétezer javaslatot nyújtott be, ezek nem kerültek be az érdemi párbeszédbe. A magyar javaslatok között szerepelt egy Hatáskörkatalógus és egy Hatáskörbíróság létrehozása is, amely egyértelművé tenné az EU hatásköri korlátait. Nem Európa korlátozásáról, hanem jogi tisztaságról és a kölcsönös bizalom helyreállításáról volt szó - tette hozzá Bólya Boglárka. Közölte:
a magyar kormány most átfogó vizsgálatot indított az uniós hatáskörök felülvizsgálatára a gazdaság- és energiapolitika, a migráció, a jogállamiság, valamint az oktatás-, kultúra- és családpolitika területén.
A cél annak megállapítása, hogy a hatáskörmegosztás a gyakorlatban megfelel-e a szerződéseknek, illetve hogy miért nem védték meg a jelenlegi garanciák a tagállami jogosítványokat.
Magyarország teljes mértékben osztja az uniós szerződésben foglalt értékeket - emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak és az emberi és kisebbségi jogoknak a tiszteletben tartását -, aggodalmait azonban az okozza, hogy ezek egyre inkább politikai eszközzé válnak – jelentette ki a miniszteri biztos. Szerinte az EU intézményei tévesen úgy vélik, feladatuk e közös értékek meghatározása és érvényesítése, ami az értékek politikai tartalommal való feltöltéséhez és a sokszínűség csorbulásához vezet.
Az értékek védelmének zászlaja alatt Brüsszel olyan politikai mechanizmust épített ki, amely kettős mércével gyakorol nyomást a tagállamokra, miközben megkerüli a szerződések korlátait. 2003 óta ez az eszköztár lépésről lépésre bővült
– állapította meg Bólya Boglárka. Példaként említette a Tanácsban zajló jogállamisági párbeszédet, az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését és a feltételességi mechanizmust, amelyet olyan ügyekre is alkalmaztak, amelyeknek nincs közük az uniós költségvetéshez, így a magyar egyetemek Erasmus- és Horizon-programokban való részvételére. A 7. cikk szerinti eljárás a gyakorlatban politikai nyomásgyakorlási eszközzé vált, amelyet az Európai Parlament saját jelentéstevője is választási befolyásolási céllal jellemzett – szögezte le a miniszteri biztos.
Bírálta, hogy mindeközben az uniós intézmények saját jogállamisági működéséről „teljes csend” övezi a vitát, noha a szerződések rendelkezései rájuk is vonatkoznak. „Ha nem húzzuk meg a határt a nemzeti és az európai hatáskörök között, a szerződések eredeti egyensúlya és az alapító atyák víziója vész el, és az integráció többé nem a nemzeteket szolgálja, hanem elnyeli őket” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: Európa ereje mindig a nemzetek sokszínűségéből és együttműködési akaratából fakadt.
Magyarország nem marad szemlélője az átalakulási folyamatnak, és a nemzetek Európájának eszméjét kívánja megerősíteni.
„Vissza kell szereznünk az ellenőrzést az európai együttműködés felett – nem Európa ellen, hanem Európáért. Állítsuk helyre a nemzetek Európájának ígéretét: együtt erősebbek vagyunk, miközben önmagunk maradun” – zárta beszédét Bólya Boglárka.
