Mindez azt is jelenti, hogy 22 országban szélesebb az olló, nagyobb a különbség egy férfi és egy nő nyugdíjának mértéke között, mint Magyarországon. Az Eurostat a legnagyobb eltérést Luxemburgban mérte, ahol a nők nyugdíja 43%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. Magyarország olyan országokkal van hasonló értéken, mint Litvánia vagy Szlovénia. Az európai uniós átlag jelenleg 30%, míg Magyarországon mindössze 15,5%, azaz az uniós átlag közel felét mérte az Eurostat.

Nemcsak a különbségek kisebbek hazánkban a nyugdíjak tekintetében, mint az EU-átlag, de a szegénységben élő nyugdíjasok aránya is harmadával alacsonyabb, mint az Unióban átlagosan. Ezzel Magyarországon a hatodik legalacsonyabb a szegénységben élő nyugdíjasok aránya, nálunk 21 ország teljesít rosszabbul e tekintetben.

A fenti adatok is visszaigazolják azt, hogy a kormány megbecsüli a nyugdíjasokat, és ezt a megbecsülést anyagiakban és különböző intézkedésekben is kifejezi. Ilyen intézkedése például a Nők 40 program, ami a nők rugalmasabb nyugdíjba vonulását segíti. A négygyermekes édesanyák élethosszig tartó jövedelemadó mentessége is érezhetően csökkenti a nettó jövedelem különbségeket. Mivel a gyermekükkel hosszabb ideig otthon maradó anyák a karrierjükben és így a fizetésükben a GYED és GYES ideje alatt nem lépnek előre, ezért ezt az anyagi hátrányt részben az adómentesség kompenzálja, így kisebb a férfiak és nők, illetve a családos és nem családos nők közötti tényleges jövedelemkülönbség.

De ide sorolhatóak az Erzsébet-utalványok, a nyugdíjprémium, és az is, hogy 2010-hez képest a nyugdíjak 38%-kal emelkedtek, a vásárlóértékük pedig 10,3%-kal nőtt. Az idősek anyagi megbecsülése pedig nagyobb biztonságot, kiszámíthatóbb mindennapokat és jobb életszínvonalat biztosít a nyugdíjasok számára.

Rétvári Bence

a KDNP alelnöke