Az őszi szezon első Kereszténydemokrata Estjének vendége Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt. Fellépett Kiss-B. Atilla, Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Ninh Duc Hoang Long operaénekes, Cseh Dalma, a Színház és Filmművészeti Egyetem docense és Kiss-Balbinat Ádám Junior Prima-díjas hegedűművész.

A hangulat – több mint harminc ilyen rendezvény után is – egészen különleges és meghitt volt, ami a meghívott vendégek mellett Harrach Péternek, az est házigazdájának és M. Dobos Marianne-nak, az est háziasszonyának is köszönhető.

Ferencz Orsolya személyében sajátos módon egyesül a kiváló szakember (űrkutató-mérnök) és a konfliktusokat is vállaló, hazájáért mindig tenni kész politikus tehetsége.

Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos kijelentette: Kapu Tibor űrutazása igazi nemzetegyesítő történelmi pillanat volt, amelyre mindannyian régóta vártunk. (Az első és sokáig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 45 éve, 1980-ban hajtott végre sikeres űrutazást).

Egy ilyen misszió amellett, hogy óriási tudományos eredmény, a szó legszorosabb értelmében a haza szolgálata, amelynek nagy tétje van, és az egész világ figyeli.

A Hunor program megmozgatta a fiatalokat is, Kapu Tiborra 2700 iskolás gyerek volt kíváncsi csak Kaposváron, emellett jelentősen megnőtt az űrkutatással összefüggő egyetemi szakokra jelentkező hallgatók száma. Erre még generációk fognak emlékezni – mondta a miniszteri biztos, országgyűlési képviselő.

Az űrutazás politikai dimenzióját ismertetve kifejtette: egy ilyen programhoz komoly politikai akarat, kormánydöntés is szükséges, a megvalósítása, illetve hatása ugyanakkor jellemzően túlmutat a négy éves politikai ciklusokon: a Hunor program megvalósítása például hét évet vett igénybe. Az ő szerepe ebben először is az volt, hogy űrkutatóként a magyar űrutazásba vetett hitet kellett a döntéshozók nyelvére lefordítani.

A gazdasági összefüggésekről Ferencz Orsolya közölte,

minden befektetett forintból hat-tíz forint térül meg az űrutazás komplex hatásain keresztül, az előbb említett hazafias érzésekről és motivációs, lelkesítő hatásokról nem is beszélve.

Ez a vita már az Apolló programot (az amerikai holdraszállást) is végigkísérte, amely a vietnámi háboú idején zajlott, ezért is állították le 1972-ben a programot, ami Amerikának később nagy versenyhátrányt okozott a Szovjetunióval szemben. A holdraszállás során kifejlesztett technológia ugyanakkor nagyon gyorsan a mindennapi életünk részévé vált – mutatott rá a miniszteri biztos.

Kiemelte: a mostani űrutazás kapcsán elvégzett mintegy hatvan kísérletnek (ennek közel fele, huszonöt Kapu Tiborhoz fűződik!) már most komoly nemzetközi visszhangja van, a nagy technológiai cégek megrendeléseket is leadtak, például az 55 gramos sugárzásmérőkre. Az élőlényekkel (növényekkel, muslicákkal) végrehajtott kísérletek pedig forradalmi gyógyszerekhez, kezelésekhez, új biotechnológiai eljárásokhoz vezethetnek. Tehát

az önmagában is látványos űrutazás mögött alap- és alkalmazott kutatások egész sora, egyetemek bővülése, új oktatási programok bevezetése húzódik meg.

Ezek alapján a „nagy segítség ez a magyar családoknak!” típusú, ironikus kijelentéskre ő csak annyit szokott mondani: „igen, tényleg az”. Akik pedig állandóan arra panaszkodnak, hogy Magyarország „összeszerelő üzem”, miért nem értékelik a kutatás, a high tech ágazat forradalmi vívmányát?

A génsebészetbe, a neurobiológiába, a kvantumfizikába miért nem állnak ugyanígy bele? – tette fel a költői kérdést Ferencz Orsolya, utalva Krausz Ferenc és Karikó Katalin több évtizedes kutatásainak gyümölcseire.

A programban közvetlenül is résztvevő szakértőként további érdekes részleteket is megosztott az űrutazásról, Kapu Tibor önfeláldozásáról a magyarok érdekében, a súlytalanság előnyeiről és hátrányairól, az űrhajósok „elit klubjának” erkölcsi nagyságáról, a Föld bolygó jövőbeli kilátásairól. Megjegyezte:

a Hunor programmal nemcsak a politikai vezetés és a benne résztvevő űrhajósok, hanem az egész magyar társadalom jól vizsgázott: tizenötmillió ember hangját vitték fel a világűrbe több mint négy évtized után.

Befejezésül a miniszteri biztos elmondta: reményei szerint a program folytatódni fog, az ő felelőssége, hogy a lehetőségeket a döntéshozók előtt feltárja, amihez már a Kapu Tibor visszatérését követő napon hozzá is látott.